Tordai Bence arcátlanul belerúgott a Fideszbe és Magyar Péternek dorombolt
Nincs mese, Bencének a lét a tét!
A külhoni magyarok szavazatait ugyanúgy paritásos alapon felálló szavazatszámláló bizottságoknak kell ellenőriznie, mint a magyarországi szavazókét – közölte a Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője pénteken Kőszegen az LMP társelnökének a határon túli szavazók titkos választójogára vonatkozó aggályaira válaszolva.
A Tranzit fesztivál keretében tartott vitában az LMP-s Schiffer András azt mondta: a jelenleg leírt szabályok alapján nem teljesen biztosított a titkos választójog a külhoniak levélben történő szavazásánál, ezért az ellenőrzéshez szükség lenne paritásos alapon felálló szavazatszámláló bizottságokra. Rogán Antal válaszul kifejtette: egyetért ezzel az ellenőrzési rendszerrel, ami csupán technikai kérdés, és a választójogi törvény végrehajtási rendelete tisztázza majd.
A Lehet Más a Politika társelnöke felidézte, hogy már a törvény vitájában ellenezték a választójog kiterjesztését a határon túli magyarokra, és azt is jelezték, hogy a végrehajtása számos technikai problémát vet fel, de tiszteletben tartják az elfogadott jogszabályt. Aggályuk azonban az, hogy a jelenlegi szabályok értelmében „nem biztosított ugyanaz a garanciarendszer” a levélben történő szavazásnál, mint a magyarországi lakhelyű szavazók voksolásánál. Rogán Antal válaszában kifejtette: a levélben való szavazásnak ugyanaz a módszere, mint a világban másutt, például az Egyesült Államokban, ami talán „nem tökéletes, de nem véletlenül terjed egyre jobban”. Kitért azonban arra is, hogy a külhoni magyar állampolgárok szavazati joga „felét éri annak”, mint aki Magyarországon él, vagy aki például Londonban dolgozik.
A Fidesz frakcióvezetője egy kérdés kapcsán azt mondta: a kormány hároméves munkáját tekintve az ügynöktéma kezelésével nem elégedett. „Sokkal világosabb, egyértelműbb és célravezetőbb javaslatot várnék a kormánytól”, az eddigi elvi döntések után ősszel gyakorlati döntéseket is kell hozni – fogalmazott. Schiffer András ennek kapcsán felidézte, hogy az állambiztonsági múlt feltárásával kapcsolatban az LMP már három törvényjavaslatot terjesztett be, de eddig a kormányoldal mindegyiket leszavazta.
Vita bontakozott ki arról, hogy az ország külső függőségét mivel lehetne csökkenteni. Rogán Antal azon az állásponton volt, hogy a függetlenség helyreállításában jelentős lépés volt az IMF kölcsönének visszafizetése, a családok adó- és rezsiterheinek csökkentése, valamint a korábban extraprofitot termelő cégek fokozottabb bevonása a közteherviselésbe. Hangsúlyozta, hogy több dél-európai állammal ellentétben Magyarországon a jelentős változások ellenére is sikerült fenntartani a viszonylagos társadalmi békét.
Schiffer András a témában azt fejtegette, hogy a kormány propagandájával ellentétben az elmúlt három év nem jelentett Magyarországon gazdaságpolitikai fordulatot a korábbi húsz év után. Nagy tévedésnek nevezte ugyanakkor, ha a függőség és az IMF között
„egyenlőségjelet teszünk”, mert szerinte inkább a torz magyar gazdasági szerkezet nem képes tartós növekedést eredményezni.
Meglátása szerint a függőség azt is jelenti Magyarország esetében, hogy a jelenlegi kormány konfliktusai miatt a nemzetközi tárgyalóasztaloknál, ahol az érdekeinket kellene érvényesíteni, nincs tárgyalási pozíciónk. Arra is kitért, hogy a „túlfejlett jóléti államot” úgy sikerült „visszavágni”, szerzett jogokat elvenni, hogy az egyéni és családi tragédiákhoz vezetett, mert sokan elveszítették a rokkantellátásból származó biztos jövedelmüket, vagyis a kormány „neoliberális megszorító politikát” hajtott végre.
Arra a vitavezetői kérdésre, hogy párttársához hasonlóan uzsorásnak tartja-e Csányi Sándort, Rogán Antal arról beszélt: nem egy személyre vonatkozik, hanem a magyar bankrendszer jelentős részére elmondható, hogy a devizahitelezéssel kapcsolatban „úgy viselkedett a magyar polgárokkal, mint egy jobbfajta uzsorás”. A bankok többsége alacsony kamatterhet és árfolyamkockázatot ígért, miközben a válságban csak növelték ügyfeleik terheit, a svájci kamatláb csökkentését azonban már nem követték.
A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője beszélt arról, hogy az utóbbi három évben a közfoglalkoztatási program szolgálja azt a célt, hogy az emberek inkább munkát kapjanak segély helyett. Igazságtalannak nevezte azt a korábbi lehetőséget, hogy negyvenéves emberek nyugdíjba mehettek, vagy hogy munkalehetőség helyett rokkantnyugdíjba menekültek. Azt mondta: az IMF sokkal drágább annál, mint ahogy a kamatterhei mutatják, mert mindenütt, ahol hitelt adott, a bérek és a nyugdíjak csökkentését és közszolgáltatók privatizációját követelte.
Schiffer András arról is beszélt, hogy az elmúlt három év alatt a versenyszférában csökkent a munkahelyek száma, a kis- és középvállalkozások a csehországinál háromszor drágábban jutnak hitelhez. A gazdaságpolitika kiszámíthatatlan Magyarországon, mert az utolsó pillanatban még a jogszabályok tervét is módosítják a kormánypárti képviselők, az egykulcsos adórendszer pedig az alacsony jövedelműektől elvett, a magas keresetűeknek pedig adott – mondta.
Rogán Antal ugyanakkor azt fejtegette: az utóbbi három évben a korábbi három esztendőnél több működő tőke érkezett az országba, a megszűnő munkahelyekkel pedig egyensúlyban vannak az újonnan létrejöttek. A három év talán legnagyobb vívmányának nevezte a gyermekek utáni adókedvezményt, amellyel kapcsolatban megjegyezte: a Fidesz támogatni fogja a KDNP javaslatát, hogy az alacsony keresetűeknél a járulékokból is érvényesíthető legyen a kedvezmény.