Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Világszerte egyre több kutatási anyagot tesznek szabadon hozzáférhetővé a kutatók az érdeklődők számára, amely ezáltal hatékonyabbá teheti a tudományos és innovációs tevékenységeket – mutatott rá a publikált tudományos dokumentumok nyílt hozzáférését vizsgáló, szerdán közzétett tanulmány.
Az Európai Bizottság támogatásával készült új kutatás szerint az a tény, hogy a 2011-ben publikált tudományos dokumentumok már mintegy 50 százaléka ingyenesen rendelkezésre áll, arra utal, hogy hamarosan áttörés történik a nyílt hozzáférés terén. A tanulmány becslése szerint a 2004 és 2011 között világszerte publikált, tudományos szakértők által felülvizsgált cikkek több mint 40 százaléka már nyilvános formában online elérhető – adta hírül az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének közleménye.
A tanulmány 22 szakterületen vizsgálja, hogy az akadémiai kiadványok mennyire állnak rendelkezésre az Európai Kutatási Térségben, Brazíliában, Kanadában, Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban. Az általános tudomány és technológia, a biogyógyászati kutatás, a biológia, a matematika és statisztika területén megjelentetett cikkek többsége szabadon rendelkezésre áll, a nyílt hozzáférés korlátozása a társadalomtudományok, a humán kutatás, az alkalmazott tudományok, a műszaki tudományok és a technológia területén tapasztalható leginkább.
Az Európai Bizottság egy nemrégiben kiadott közleménye a nyílt hozzáférést a tudás áramlását javító kulcsfontosságú eszközként határozta meg. A nyílt hozzáférés biztosítása ezért követelmény lesz a „Horizont 2020”, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós kutatási és innovációs keretprogram támogatásával készülő összes tudományos publikáció esetében.
Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős uniós biztos hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság a saját kutatási eredményei esetében is támogatja a nyílt hozzáférést Európában: „Egy európai adófizető ne fizessen kétszer a közfinanszírozásból végzett kutatásért”.
A 28 uniós országra, valamint Svájcra, Liechtensteinre, Izlandra, Norvégiára, Törökországra, Macedóniára, Izraelre, Brazíliára, Kanadára, Japánra és az Amerikai Egyesült Államokra kiterjedő tanulmányt a Science-Metrix elnevezésű kutatási értékelő tanácsadó készítette. Ugyanez a csoport két másik jelentést is kiadott szerdán, amelyek a nyílt hozzáférésre irányuló szakpolitikai intézkedéseket és a nyílt adathozzáférés kérdéskörét vizsgálják.