Úgynevezett elsőbbségi írásbeli kérdéssel fordult a magyarországi operatív programok uniós finanszírozásának felfüggesztése miatt az Európai Bizottsághoz a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti (EP-)delegációja – tudatta csütörtökön Tabajdi Csaba, a küldöttség vezetője.
Tabajdi, Göncz Kinga, Gurmai Zita, valamint Herczog Edit Johannes Hahnnak, az EU regionális politikáért felelős biztosának címezte levelét. A szocialista politikusok arra várják a választ, hogy pontosan milyen szabálytalanságok merültek fel az uniós vizsgálat során, illetve mekkora összeget érint a felfüggesztés, és mely operatív programok esetében állították le a kifizetéseket. Az EP-képviselők azt is tudni szeretnék, hogy a felfedezett hiányosságokról és a pénzek folyósításának leállításáról a bizottság mikor és milyen formában tájékoztatta hivatalosan a magyar kormányzatot. Továbbá arra is kíváncsiak, hogy vajon a feltárt szabálytalanságok arányban állnak-e a felfüggesztett támogatások, illetve a büntetés mértékével.
A négy magyar szocialista EP-képviselő arra a kérdésre is választ vár Hahntól, hogy milyen eszközei és lehetőségei vannak az Európai Bizottságnak a magyar közvélemény minél szélesebb körének hiteles tájékoztatására, amelyekkel elősegítheti, hogy ezekről az ügyekről hamarabb értesüljön a lakosság, valamint hogy élt-e a bizottság ezekkel az eszközökkel.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányításáért felelős kormánybiztos nyilatkozata szerint az Európai Bizottság egy 2012-es vizsgálatra hivatkozva a Magyarországon működő 15 operatív programból 13 esetében fagyasztotta be a kifizetéseket – idézi fel Tabajdi közleménye.
Egy neve elhallgatását kérő uniós tisztviselő korábban az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy Brüsszel három uniós forrásból, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a kohéziós alapból és az Európai Szociális Alapból függesztette fel ideiglenesen a Magyarországnak folyósítandó támogatások kifizetését, de azt nem tudta megmondani, mekkora összeget tart vissza a bizottság. Az ügyet ismerő bizottsági tisztviselő elmondta, hogy a pénzeket azt követően fagyasztották be, hogy a bizottsági átvilágítás „jelentős hiányosságokat” talált a kérdéses operatív programok irányításában és ellenőrzésében.
Közleményében Tabajdi aláhúzza, hogy bizottsági adatok szerint a magyarországi állami beruházások 97 százaléka uniós forrásból valósult meg. „Az uniós tagságot választó magyar emberek teljes joggal várhatják el mind az Európai Bizottságtól, mind a magyar kormánytól a hiteles tájékoztatást” – áll a közleményben. A magyar szocialista delegáció vezetője szerint az Európai Bizottság döntéseinek átláthatósága fontos a lakosság bizalmának megnyerése érdekében, ugyanakkor a kormány sem háríthatja Brüsszelre a felelősséget.
„A magyar kormány magyarázattal tartozik az uniós támogatások felhasználását illetően, hiszen ez nem a kormány zsebpénze, ez a magyar embereket illeti” – vélekedik a szocialista politikus, aki úgy ítéli meg, hogy a kormány figyelmen kívül hagyta a korábbi figyelmeztetéseket. A közbeszerzéseknél felmerülő szabálytalanságokat több mint egy éve jelezték az unió illetékesei, a türelmi idő leteltével az Európai Bizottságnak pedig nem maradt más választása, mint az uniós források kifizetésének felfüggesztése - írja Tabajdi. „Az Orbán-kormány a magyar kis- és középvállalkozások és önkormányzatok érdekében mielőbb állapodjon meg az Európai Bizottsággal!” – sürgeti Brüsszel és a kabinet megegyezését a kérdésben a szocialista politikus.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
