Harcba szálltak a magyar vidék egyik legnagyobb problémájával szemben
Pedig alapvetően nagyvárosi jelenség.
A Jobbik szerint a magyar megmaradás kulcsát a vidék jelenti, ezért annak megőrzése nem válhat pénzkérdéssé. Vona Gábor szombaton a Pest megyei Kosdon, az önfenntartó magyar falvak találkozóján beszélt a magyar településekről, a középosztályról és a globális kapitalizmusról is.
A Jobbik elnöke szerint a vidék fennmaradása nem lehet pénzkérdés, mert Magyarországon már csak a vidékben van hosszú távú megtartóerő. Vona Gábor szombaton a Pest megyei Kosdon, az önfenntartó magyar falvak találkozója keretében zajló szakmai tanácskozás első napján azt hangsúlyozta, ezek a falvak akkor tudnak működni, ha pontosan értelmezik a világban és Magyarországon zajló folyamatokat, és a „diagnózis” birtokában megfogalmazzák a maguk fennmaradási lehetőségeit. Az ellenzéki párt elnöke szerint a világot ma a globális kapitalizmus és annak értékrendi alapja, az ultraliberalizmus határozza meg, amely csak rombolni képes, és ehhez devianciákat hív segítségül. Vona Gábor úgy látja, hogy a világfolyamat Magyarországot rossz állapotban találta egy fizikailag és szellemileg szétzilált nemzettel. „Magyarország még a globális kapitalizmus rossz rendszerének is a legalján található” – jegyezte meg.
A két világháború közötti népi mozgalom tanulságairól szólva kijelentette: a globális kapitalizmussal nincs alkukötés, de pontosan kell értelmezni a falvak helyzetét is, a realitások talaján maradva. „Óvnám magunkat attól, hogy a magyar falvakban rejlő nemzetmegtartó erőt rózsaszín lufivá fújjuk a magunk számára” – fogalmazott. Vona Gábor kitért az új földforgalmi törvényre is, amely – szerinte – sem a nagybirtokrendszertől, sem a külföldiek földszerzésétől nem fogja megvédeni Magyarországot. Közölte: a magyar föld megvédésére két lehetőség van: vagy kilépni az Európai Unióból, vagy a csatlakozási szerződést kell módosítani. „Ha ezt az igényt azonban be sem jelentjük, biztosan nem is lesz erre lehetőség” – fűzte hozzá.
A Jobbik elnöke úgy vélte, az önfenntartó településhez munkahelyek kellenek, a föld megvédése, minőségi gazdálkodás, hitélet, biztonság és közbiztonság. Az önfenntartó falvak alappilléreinek nevezte a kultúrát és az önálló igazgatást is. Hozzátette: a vidék fennmaradása nem lehet pénzkérdés, mert ma Magyarországon csak a vidékben van már hosszú távú megtartóerő. Álláspontja szerint nem véletlen, hogy a globális kapitalizmus erői a vidéket helyezik a célkeresztbe.
Hegedűs Lórántné, a párt országgyűlési képviselője szerint „a magyar megmaradás a települési Magyarországhoz kötődik, ezért úgy kell róla gondolkodnunk, mintha egy honvédő háborút folytatnánk, és 3200 végvárban kell a csatát megvívni mindennap”. A politikus hangsúlyozta: a településeken működő intézményekre, bennük szakemberekre van szükség, akik megteremtik a falusi középosztályt. „Ha vissza akarjuk foglalni Magyarországot, akkor a középosztálynak is be kell laknia a vidéket” – fogalmazott, hozzátéve, ezért tartja fontosnak, hogy a vidéki középosztálynak is földet kell adni.