A minisztérium nyílt lapokkal játszik: kiderült, hogy az USA telepít-e atomfegyvereket Magyarországra
Atomfegyverek behozatala a magyar kormány és az Országgyűlés hozzájárulása nélkül nem lehetséges.
Az Index információi szerint Hende Csaba honvédelmi miniszter megfigyelése állhat a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál (KNBSZ) történt gyors személycserék hátterében – írta a hírportál szerda délután. A Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI-nek nem kommentálta a cikket.
Mint az Index felidézte: május közepén egy írásbeli kérdésre adott miniszteri válaszból derült ki, hogy Horváth József vezérőrnagyot, a KNBSZ operatív főigazgató-helyettesét és Szendrei Zsolt műveleti igazgatót felmentették beosztásából. Az Index azt írta
„szakmai körökből” úgy értesültek, hogy egy, a honvédelmi minisztert is érintő megfigyelési ügy áll az elbocsátások hátterében. A minisztert érintő megfigyelésről informálisan szereztek tudomást a tárcánál, ezért kellett azonnal távoznia a műveleti irányítónak, valamint egy harmadik tisztnek.
A cikk szerint arról, hogy miért hallgatták le a minisztert, szakmai berkekben is csak „zavaros feltételezések” vannak, a konkrét okát nem tudni, de többen azt feltételezik, hogy nem Hende Csaba volt a célpont, ő csak a megfigyeltekkel való kapcsolódása folytán került a bele az érintettek körébe.
Az Index arra is kitért, hogy a minisztertől az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ellenzéki tagjai érdeklődtek arról, hogy „mi folyik a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, ahol az összevonások után már hírszerzéssel és az ország határain belüli elhárítással, titkosszolgálati tevékenységgel is foglalkoznak”. Harangozó Tamás MSZP-s képviselő külön megkérdezte azt is, hogy mi volt a valódi oka a legbizalmibb munkakörben dolgozó tábornok felmentésének. A hivatalos indoklás az volt, hogy Horváth vezérőrnagy három évre vállalta a posztot, így szerződése lejárt. Mint írták: az ellenzék különösen azért vonta kétségbe a tábornok felmentésének hivatalos magyarázatát, mert a vele egyidőben eltávolított műveleti igazgató esetében olyan „szakmai okokra” hivatkoztak, amelynek részletei az ügy titkos jellege miatt nem közölhetőek.
Horváth József neve „pont egy megfigyelési ügy kapcsán vált ismertté a sajtóban” – emelte ki az Index, kifejtve, hogy „a III/III-as csoportfőnökségtől indult titkosszolgálati szakember az UD Zrt. egyik vezetője volt, amikor a cég körül Dávid Ibolya, egykori MDF-elnök esetleges megfigyelése miatt kitört a botrány. A Szilvásy-Laborc duó érintettsége miatt politikailag is fontossá vált UD-ügy főszereplőjeként Horváth egy ideig esélyes volt az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatói posztjára is, de a terület nehezen átlátható belharcai miatt végül a katonai elhárítás főigazgató-helyettesi székében kötött ki 2010 nyarán” – írta az Index.
A HM az MTI megkeresésre annyit közölt: nem kívánnak bizonytalanul eredetű információkon alapuló cikket kommentálni. A titkosszolgálati vezetők távozásával kapcsolatban pedig Hende Csaba honvédelmi miniszter korábban, a nemzetbiztonsági bizottságban elmondott indoklása a mérvadó. Június 18-án Hende Csaba a nemzetbiztonsági bizottság előtt tett éves beszámolóján Harangozó Tamás és Mile Lajos független országgyűlési képviselő is megkérdezte a minisztert Horváth Józsefnek, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) egyik főigazgató-helyettesének távozásáról. Hende Csaba azt válaszolta: a volt vezető három évre vállalta posztját.