A fotográfia múzeumi státuszát, a képzőművészet és a dokumentáció kérdéseit feszegeti a debreceni Modem szombaton nyíló „<em>Still. Fotográfia a múzeumban</em>” című nemzetközi tárlata.
Magyar és a külföldi alkotók izgalmas vizuális minőségű munkái a kiállítótér csendjével karöltve teremtik meg azt a finom paradoxont, amellyel a múzeum és a mindennapi életünkben használatos evidens eszköz, a fénykép kapcsolatára kérdez rá a tárlat – mondta Kukla Krisztián, a Modem igazgatója a keddi sajtótájékoztatón. Kifejtette, hogy a fotografikus táblaképek múzeumi megjelenésükkel egyrészt a festészet képzőművészeti hagyományát, másrészt a modernitás hozadékát jelenítik meg. Hozzátette: a magyarok mellett főleg német nyelvterületről származó alkotók fényképei különféle fotografikus eljárásokkal mutatják be a dokumentáló és az ábrázoló fénykép kapcsolatát, míg a filmvetítések az álló- és a mozgókép viszonyát vizsgálják.
Perenyei Mónika művészettörténész, a tárlat kurátora arról beszélt, hogy a fotó mindennapi életünk természetes része, változásaira nem is szokás figyelmet fordítani. Pedig az evidenciaként kezelt témák szoktak egészen különleges felismerésekkel szembesíteni bennünket. „Érdekes lehet, hogy működik, manipulál a képzőművészeti fotó, miként láthatunk e képi világ mögé” – mondta.
E gondolatmenetet követve a tárlat három kérdéskört boncolgat kiemelten. Elsőként a realitás leképeződését, vagyis azt, hogy a fotó az emberi látás, észlelés leképeződése-e. A nagyméretű fotók hívják fel a figyelmünket arra, hogy míg a szemünk folyamatos mozgásban van, korrigál, és csak bizonyos pontokra fókuszál, addig a fénykép minden pontja éles és egyforma.
„A második téma a fotó dokumentáló ereje. Bízunk-e benne, nem csak az alkotó megkonstruált jelenetét látjuk-e? Nem manipulált-e a kép?” – sorolta a kurátor. Szerinte az ember bizalma a fotóban kezd változni, meginogni, „már az útlevélbe sem elég a fényképünk, kell az ujjlenyomatunk is, hiszen nem bízunk a fotóban”.
Perenyei Mónika a harmadik kérdéskört ismertetve felhívta a figyelmet arra, hogy a fényképet alkotójához kötjük, holott ez „többszereplős játék. A kamera jelenléte befolyásolja viselkedésünket: máshogy cselekszünk, ha tudjuk, hogy megörökítik, amit teszünk, így a fotó nem képezheti le a valóságot”.
A szombattól október 6-ig látogatható tárlaton főleg osztrák, német és magyar intézményekből, galériákból érkező mintegy száz eredeti fényképet láthatnak az érdeklődők.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Úgy érzik, ez volt az ideális helyzet a közös munkához.
Mély tisztelettel és hosszú távú szemlélettel érkeztek a cívisvárosba.
A tulajdonosváltás viszont bekavarhat.
Chaim Noll szerint a vallásos zsidók nálunk támadásoktól való rettegés nélkül viselhetik vallási jelképeiket, ami Berlinben elképzelhetetlen lenne.
A Szépművészeti Múzeumba most tíz eredeti, életnagyságú terrakotta harcos érkezett a legendás agyaghadseregből. A tárlat nemcsak a császár gigászi sírbirodalmát mutatja be, hanem a titkot is, amiért a régészek ma is reszketve állnak meg az uralkodó érintetlen sírkamrája előtt.
Életmódváltáson ment keresztül a válogatottsági rekorder.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
