Elsősorban az Európai Uniót bírálták azon a pódiumbeszélgetésen, amelyet a 2014-es európai parlamenti és magyarországi választásokról szerveztek csütörtökön a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kijelentette, ellentétes a magyar érdekkel az EU-ból való kilépés szorgalmazása, de azt a szervilizmust is el kell utasítani, mely feladja a nemzeti érdeket Brüsszellel szemben. Kijelentette: „a magyar történelemnek nem az a célja, hogy az EU tagjai legyünk. A cél a megmaradás, aminek egy eszköze az EU” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) frakcióvezetője úgy vélte: az EU alapelveit kellene módosítani ahhoz, hogy az Unió megfelelhessen a mostani kihívásoknak. Szerinte a négy szabadságjog: az áruk, a tőke, a szolgáltatások szabad áramlása és a személyek szabad mozgása helyett a földért, a társadalomért és a fogyasztókért vállalt felelősséget kell az unió alapelvévé tenni. „Ez ad esélyt arra, hogy az egész bolygó túlélje a krízist” – tette hozzá a politikus.
A szabadegyetem hallgatósága élőben hallgathatott meg egy „Semjén-Schiffer pengeváltást” is, melynek alapját az 1968-as európai diákmegmozdulások különböző megítélése képezte. Semjén szerint kommunista vezérek nevével fémjelzett nihilista mozgalom volt, Schiffer pedig éppen a fogyasztói társadalom elleni, a neoliberális szemlélet elleni lázadás volt.
Kérdésre válaszolva Semjén Zsolt fontosnak tartotta, hogy a romániai magyar politikusok az alapvető kérdésekben konszenzusra jussanak. Kijelentette, miután a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenzékbe került, „a budapesti kormánynak kutya kötelessége az RMDSZ pénzügyi támogatása”.
A erdélyi magyar-magyar összefogás szükségességéről szólt Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke is. Mint felidézte, 2007-ben a verseny, 2009-ben az összefogás juttatott be három erdélyi magyar képviselőt az EP-re. „Meghívtuk az RMDSZ-t Tusványosra, és aki fontosnak tartja a nemzetpolitikát, az itt is van” – utalt a szövetség vezető politikusainak a távolmaradására. Jonathan Horsman elemző, a londoni Project Associates igazgatója azt tartotta az EP-választások nagy kérdésének, hogy az euroszkeptikus pártok, vagy az unió megszilárdítását szorgalmazók kerülnek ki győztesen. Az elemző azt a következtetést is megkockáztatta, hogy a forintra jobb jövő vár, mint az euróra.
Marc Gafarot Monjo, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője aggasztónak találta, hogy az EP-választások kampányában is általában a belpolitikai témákról folyik a vita. Szerinte az unió jövőjéről szóló vitákra lenne inkább nagy szükség.
„Pontosan tudtuk, hogy a washingtoni és a moszkvai megállapodások mellett harcolnunk kell Brüsszelben is. És ez a harc most élesedik” – hangsúlyozta a magyar külügyminiszter.
Orbán Viktor szerint egy pillanat alatt politikai földrengést idézhetnek elő az uniós vezetők.
Mindent megtesznek azért, hogy elvegyék Magyarország vétójogát.
Az EU jogállamisági aggályok miatt jelenleg csaknem 20 milliárd eurót tart vissza Magyarországtól.
A „szakértői kormányzás” elnevezés mindig a nemzetközi pénzpiacok tombolását takarja – vallja az ügyvéd.
„A demokrácia azt jelentené, hogy tiszteletben tartjuk a Magyarországon megválasztott kormányt.”
Keleti szomszédunk ütheti el hazánkat egy régóta várt autóipari beruházástól.
A magyar V4-elnökség üzenete egyértelmű: „Versenyképes Visegrád” – a tagországok együttműködése megkerülhetetlen Közép-Európa gazdasági erősödéséhez, növekedéséhez.
