'68-ról is vitázott Schiffer és Semjén Tusnádon

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kijelentette, ellentétes a magyar érdekkel az EU-ból való kilépés szorgalmazása, de azt a szervilizmust is el kell utasítani, mely feladja a nemzeti érdeket Brüsszellel szemben. Kijelentette: „a magyar történelemnek nem az a célja, hogy az EU tagjai legyünk. A cél a megmaradás, aminek egy eszköze az EU” – fogalmazott Semjén Zsolt.

Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) frakcióvezetője úgy vélte: az EU alapelveit kellene módosítani ahhoz, hogy az Unió megfelelhessen a mostani kihívásoknak. Szerinte a négy szabadságjog: az áruk, a tőke, a szolgáltatások szabad áramlása és a személyek szabad mozgása helyett a földért, a társadalomért és a fogyasztókért vállalt felelősséget kell az unió alapelvévé tenni. „Ez ad esélyt arra, hogy az egész bolygó túlélje a krízist” – tette hozzá a politikus.

A szabadegyetem hallgatósága élőben hallgathatott meg egy „Semjén-Schiffer pengeváltást” is, melynek alapját az 1968-as európai diákmegmozdulások különböző megítélése képezte. Semjén szerint kommunista vezérek nevével fémjelzett nihilista mozgalom volt, Schiffer pedig éppen a fogyasztói társadalom elleni, a neoliberális szemlélet elleni lázadás volt.

Kérdésre válaszolva Semjén Zsolt fontosnak tartotta, hogy a romániai magyar politikusok az alapvető kérdésekben konszenzusra jussanak. Kijelentette, miután a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenzékbe került, „a budapesti kormánynak kutya kötelessége az RMDSZ pénzügyi támogatása”.

A erdélyi magyar-magyar összefogás szükségességéről szólt Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke is. Mint felidézte, 2007-ben a verseny, 2009-ben az összefogás juttatott be három erdélyi magyar képviselőt az EP-re. „Meghívtuk az RMDSZ-t Tusványosra, és aki fontosnak tartja a nemzetpolitikát, az itt is van” – utalt a szövetség vezető politikusainak a távolmaradására. Jonathan Horsman elemző, a londoni Project Associates igazgatója azt tartotta az EP-választások nagy kérdésének, hogy az euroszkeptikus pártok, vagy az unió megszilárdítását szorgalmazók kerülnek ki győztesen. Az elemző azt a következtetést is megkockáztatta, hogy a forintra jobb jövő vár, mint az euróra.

Marc Gafarot Monjo, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője aggasztónak találta, hogy az EP-választások kampányában is általában a belpolitikai témákról folyik a vita. Szerinte az unió jövőjéről szóló vitákra lenne inkább nagy szükség.