A tárcavezető beszédében felidézte, hogy a trianoni döntéssel a jelentős lakosságbeli és területi veszteségek mellett a gazdasági veszteségek is szinte megsemmisítő hatást gyakoroltak ország működésére. Kifejtette: Magyarország elvesztette termőföldjei 67 százalékát, erdei 88 százalékát, vasúti hálózatának 62 százalékát, s nyersanyagforrásainak nagy része is Erdély és Felvidék területén maradt. Azt mondta, hogy a trianoni döntés közel 93 év történelmét, gazdasági és társadalmi életét meghatározta, „máig ható sebet ejtett”.
Varga Mihály jelezte: Európában nincs még egy olyan nemzet, amely hasonló veszteségeket szenvedett volna el, mint a magyarok, ezért nem is érzik át a Trianon okozta tragédiát. Hangsúlyozta: szembe kell nézni az igazságtalansággal, és meg kell találni a közös megoldásokat, amelyekre évtizedekig nem volt válasz.
A miniszter szerint előremutató válasz, amikor „következetesen kiállunk a határainkon túl élő magyarság jogaiért, nem teszünk engedményeket, ha nemzeti érdekeink védelméről van szó és amikor nyugodtan vállaljuk, hogy az unión belül is a nemzetek Európájában gondolkodunk”. Hozzátette ugyanakkor, hogy gyakorlati válaszokra is szükség van az ország céljainak eléréséhez, „ami nem lehet más, mint egy olyan gazdasági és társadalmi értelemben is sikeres ország megteremtése, amely képes érdekeink érvényesítésére, céljaink megvalósítására, és amelyre büszkén tekinthet minden magyar, határainkon kívül és belül egyaránt”.