Nem tesz javaslatot szavazi jogunk megvonására a Tavares-jelentés

A Civil Összefogás Fórum, valamint a Civil Együttműködési Tanácskozás május közepén írt levelet Rui Tavares portugál zöldpárti politikusnak; ebben felháborodásuknak adtak hangot a Tavares-jelentésben foglalt állítások miatt, és a dokumentum felülvizsgálatát kérték a készítőtől.

Rui Tavares válaszában – melyet Csizmadia László, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány elnöke küldött meg csütörtökön az MTI-nek – egyebek mellett azt írta, a jelentéstervezet széles körű konzultáció eredménye, melynek még nincs vége, a módosító javaslatok megvitatása után a dokumentum végleges szövegéről az EP plenáris ülése fog szavazni fog. Közölte, az eljárás megfelelő időt és lehetőséget biztosít arra, hogy mindenki hozzászólhasson. „Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy a jelentés ne legyen egyoldalú, ne tartalmazzon hibákat és ne mérjen kettős mércével” – áll a válaszlevélben. Rui Tavares azt írta, a cél az, hogy a következő hónapokban építő jellegű politikai párbeszéd alakuljon ki a magyar hatóságok és az európai intézmények között.

Ennek a párbeszédnek a lényege pedig pontosan az, hogy elkerüljük annak a veszélyét, hogy a 2. cikkben megnevezett alapvető értékek sérüljenek. Másrészt észre fogja venni, hogy két, jelenleg „közszájon forgó” elem is hiányzik a jelentéstervezetből: a szöveg nem említi, hogy meg kellene vonni Magyarország szavazati jogát a szerződés vonatkozó bekezdése alapján – áll a levélben. Rui Tavares közölte azt is, azzal sem ért egyet, hogy Magyarországgal szemben gazdasági szankciókat kellene kilátásba helyezni. Hozzátette: a jelentéstervezetben felsorolt javaslatok legnagyobb része nem is Magyarországot, hanem az európai intézményeket érinti.

Jelezte azt is, üdvözli a magyar hatóságok bármilyen észrevételét, és mint írta, maga fogja módosítani a saját jelentését, amennyiben szükséges lesz. Csizmadia László a válaszlevéllel kapcsolatban azt közölte, értékelik a parlamenti képviselő válaszát és egyben vélelmezik, hogy a válasz „a magyarországi szellemi honvédelem” első eredményét is tükrözi. Az unió szerződésének kettes cikke kimondja, hogy a szervezet az emberi méltóság tisztelete, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok tisztelete értékeire épül. A hetes cikk első pontja pedig arról rendelkezik, hogy az uniós intézmények megállapíthatják, hogy „fennáll a világos kockázata annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a 2. cikkben lefektetett értékeket”.