Közös magyar-szerb emlékezés a világháború áldozataira

Kifejtették: Áder János és Tomislav Nikolic kedden Belgrádban találkozik, majd tárgyalásuk után sajtónyilatkozatot tesznek. Később a magyar államfő találkozik Ivica Dacic szerb miniszterelnökkel, és részt vesz az 1941-1948-as vajdasági eseményeket feltáró magyar-szerb akadémiai vegyes bizottság tagjainak részvételével szervezett kerekasztal-beszélgetésen. Áder János szerda délelőtt beszédet mond a szerb nemzetgyűlésben.

A magyar és a szerb államfő ezután koszorút helyez el Csúrogon (Curug), a magyar áldozatok emlékművénél, majd a szerb áldozatoknak az úgynevezett Topalov-raktárban berendezett múzeumban. Később Áder János és Tomislav Nikolic beszédet mond a csúrogi templom előtt. A megemlékezést a Vajdasági Televízió közvetíti.

Szerbiai látogatása végén a magyar elnök megtekinti a Vajdasági Magyar Nemzeti Színház emlékműsorát a Lifka színházban, Szabadkán.

A KEH emlékeztetett: Újvidéken és környékén (Zsablyán, Csúrogon, Mozsorban és Óbecsén) 1942. január 4. és 30. között a Magyar Honvédség razziát rendezett rejtőzködő partizánok felkutatására, ami a polgári lakosság ellen elkövetett vérengzésbe csapott át, és több mint háromezer, többségében szerb áldozatot követelt. 1944 októberétől a Vajdaságban a jugoszláv partizánalakulatok parancsnoksága alatt több tízezer magyar és német nemzetiségű polgári lakost gyilkoltak meg, Zsablya, Csúrog és Mozsor lakosait pedig kollektíven háborús bűnösnek nyilvánították – emlékeztettek. Hozzátették: a magyar és szerb elnök 2012. november 13-án Budapesten állapodott meg arról, hogy együttes főhajtással emlékeznek a megtorlások ártatlan áldozataira.

Magyarország az elmúlt évtizedekben már többször megkövette Szerbiát, de az 1944-1945-ös megtorlások több tízezer magyar áldozata emléke előtt tisztelgő hasonló szerb gesztus még nem volt – közölte Németh Zsolt. Hozzátette: ezért nagy örömmel fogadták a közös megemlékezés lehetőségét.

A szerb parlament rendkívüli ülésén pénteken elfogadta a délvidéki magyarok ellen 1944-45-ben elkövetett vérengzéseket elítélő nyilatkozatot. A dokumentumot a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) 69 képviselője terjesztette elő. A nyilatkozatban a legerélyesebben elítélik a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett cselekedeteket, amelyekkel embereket nemzeti hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól, illetve más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés nélkül megfosztottak. A törvényhozás elfogadta az ellenzéki Demokrata Pártnak a nyilatkozathoz beterjesztett kiegészítését is, amelyben elítélnek minden olyan kegyetlenkedést, amelyet a második világháború alatt és az után az összes ártatlan áldozattal szemben követtek el a Vajdaság területén.