A törvénymódosítás értelmében a kisajátítást kezdeményező a kisajátítási hatóságtól kérheti a kisajátítás jogalapjának és kártalanítási összegének előzetes megállapítását. Ezen előzetes eljárás akkor indítható, ha a kérelmezővel szemben pert indítottak a szóban forgó ingatlan tulajdonjogáról. A parlament határozata szerint az előzetes eljárásban úgy kell eljárni, mintha az érintett ingatlan az igénylő tulajdonában állna. Az előzetes eljárás alatt építési tilalom alá kerül a kisajátításra kiszemelt ingatlan, ami ugyanakkor a kisajátítást kezdeményezőre nem vonatkozik, feltéve, hogy az építkezésnek egyéb akadálya nincs.
A változtatásokat kezdeményező fideszes György István szerint az előzetes eljárás azt tisztázhatja, hogy van-e elvi lehetőség az ingatlan kisajátítása után közérdekű beruházás megvalósítására. A kormánypárti politikus szerint az előzetes állásfoglalás birtokában eldönthető, hogy érdemes-e költséges beruházásba kezdeni az adott ingatlanon a tulajdoni per alatt is.
Frissítés: Az eredeti hír kikerülése után más médiumok mellett a Mandinert is megkereste a Fidesz-frakció sajtóosztálya azzal, hogy az MTI által közzétettek félreérthetőek lehetnek. Fentebb már a 17:43-kor megjelent hír olvasható, mely tartalmazza Ékes József módosító indítványát. Eszerint az államfő hivatalára mégsem fog vonatkozni a változás. Ékes módosítója tartalmazza azt is, melyről a sajtóosztály minket is tájékoztatott: hogy lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok kisajátításáról van szó.