A magyarok maguk akarják saját sorsukat irányítani, ezért készült az alaptörvény is – hangsúlyozta Szájer József szombaton Lakiteleken.
„Mi magyarok komolyan vettük, hogy saját sorsunkat magunk akarjuk irányítani, és helyre akarjuk hozni az elmúlt húsz évben elkövetett hibákat” – mondta az Európai Néppárt képviselőcsoportjának alelnöke a Lakiteleki Népfőiskola keleti nyitás kollégiumának hallgatói előtt, „Nemzetpolitika az Európai Parlamentben” címmel tartott előadásában.
Az alaptörvény abból a kiindulásból született, ha helyre akarjuk hozni a hibákat, akkor az alapoknál kell kezdeni – tette hozzá. Az EP-képviselő emlékeztetett arra, hogy az elvi kérdéseknél Magyarország rögtön beleütközött az „univerzalista ideológiába”, mely mára uralkodóvá vált az Európai Parlamenten belül. Szájer József szerint egyre inkább csak a gazdaság határozza meg az együttműködés alapjait, „eltűntek a bennünket összetartó elemek”.
Ennek előzménye volt a politikus szerint, hogy teret nyertek az 1968-as párizsi diáklázadáskor hangoztatott ideológiák, melyek keresztényellenességet, a hagyományos társadalom szükségtelenségét, az ember énközpontúságát hirdették, ahol az embereknek csak jogaik vannak, az államnak pedig csak kötelességei. Ez a fajta gondolati irány lassan átvette a hatalmat Európában. Az univerzalista ideológia számára elfogadhatatlan, hogy a magyar alaptörvénybe belekerült a keresztény gyökerekre utalás – mondta. Emlékeztetett arra, hogy az európai alkotmányba nem került bele a keresztény-zsidó gyökerekre történő utalás, annak ellenére, hogy az Európai Unió megszületéséhez vezető első lépéseket kereszténydemokrata politikusok tették meg. Magyarország nem illik bele abba az univerzalista ideológiába, ami uralja a mai Európai Unió parlamentjét, ezért valójában „nem rólunk szól ez a történet”, hanem egy ideológiai vita középpontjába kerültünk – fogalmazott Szájer József.
A fideszes politikus szerint létezik a kettős mérce, „ahol nem az számít, hogy ki mit csinál”. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament legutóbbi vitájában lényegében egy „bírósági eljárás folyt”, ahol nem adták meg azt a lehetőséget, hogy megfelelő módon megvédje Magyarország álláspontját, mert csak másfél perc felszólalási időt kapott. Szájer József hozzátette: a legelemibb európai elveket durván megsértik, valójában ideológiai szembenállásról szól a Magyarországgal szembeni eljárás.
Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára „Nemzet és politika, nemzetpolitika” címen tartott eladást. Hangsúlyozta: a jelenlegi kormány a nemzetet létező, jövőbe tekintő közösségnek tekinti, amit erősíteni szeretne, vissza akarja szerezni az állam szuverenitását. Fontos elem a nemzet határokon átnyúló egyesítése, mely nemcsak érzelmi, hanem „közjogi értelemben történő újraegyesítést” jelent azáltal, hogy állampolgárságot kaphatnak a határokon kívül élő magyarok.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A Második Reformkor (2RK) elnöke három fő kérdést fogalmazott meg a miniszterelnök felé, sőt, népszavazást is javasolt.
Az Europol felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokat bűnügyi nyomozásokra ösztönözze.
Különben úgy járnak, mint az olasz fasizmus, amire ránézett Göbbels doktor, és azt mormogta magában, hogy ez félmunka.
A jogállamiság elve azt jelenti, hogy a hatalom minden gyakorlása a jognak van alávetve.
A tudományos és technológiai miniszter szerint nem kár a jobboldali propagandistákért, és „miközben a NER vergődik”, az ország közösen új jövőt építhet.
Elmarad a Velencei Bizottság tervezett budapesti látogatása, miután a magyar kormány nem biztosított lehetőséget a találkozókra – erről Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője számolt be. A vita hátterében az áll, hogy a nemzetközi jogi testület a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos alkotmányos kérdéseket vizsgálná.
Brazília, Németország és Hollandia is pályára lép a kieséses szakasz második játéknapján.
A szakember a kormányváltás óta már gyakorolta az elnöki jogkört.
