Bírálta a magyar jogrend 2010 óta lezajlott átalakítását a Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet csütörtökön kiadott, Magyarországgal foglalkozó jelentésében. Uniós nyomásgyakorlást javasoltak annak érdekében, hogy a magyar jogrendszer ismét megfeleljen az ország nemzetközi kötelezettségeinek.
Az emberi jogi szervezet már január 31-i éves jelentésében is bírálta az új magyar alaptörvény eredményezte változásokat, majd március 12-én egy brüsszeli közleményben az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozását kifogásolta. A HRW honlapjára most feltett 29 oldalas – Téves úton az emberi jogok terén: Az új Alaptörvény és egyéb jogszabály-módosítások hatásának elemzése Magyarországon című – dokumentum elsősorban a hatalom ellenőrizhetőségének gyengítésével, a médiaszabadságba való beavatkozással és az emberi jogok biztosította védelem aláásásával vádolja a kormányt.
A nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár szerint az elvárható tárgyilagosságot nélkülöző, leginkább politikai jelszavakra emlékeztető kijelentéseket tartalmaz a Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet csütörtökön kiadott, Magyarországgal foglalkozó jelentése. Az idézett megállapítások mindegyike túl általános és leegyszerűsítő ahhoz, hogy egyáltalán egy vita alapját képezze – közölte Kumin Ferenc az MTI-vel. A helyettes államtitkár hozzátette: a magyar kormány eddig is kész volt, és ezután is kész lesz konkrét, egyértelműen megfogalmazott kritikákra válaszolni, de pontatlan és az elvárható tárgyilagosságot nélkülöző, leginkább politikai jelszavakra emlékeztető kijelentésekkel nem tud foglalkozni.
Frissítés: A Human Rights Watch jelentése szerint a magyar kormány, az EU és az Európa Tanács fellépéseit módszeresen figyelmen kívül hagyva, további alaptörvény-módosításokat vezetett be Magyarország Alkotmánybíróságának kötelező erejű, emberi jogokat fenntartó döntései ellenében. Megállapítása szerint e változtatások ellentmondanak a Magyarország EU- és Európa Tanácsi tagsága által vállalt kötelezettségeknek. „A magyar kormány által bevezetett jogi változtatások felőrlik a jogállamiságot és az emberi jogok védelmét” – idézi a szervezet honlapja Lydia Gallt, a HRW Kelet-Európa- és Balkán-kutatóját. Az új alaptörvény több száz vallási csoportot fosztott meg egyházi státusától. Emellett hátrányosan megkülönbözteti a leszbikus, a meleg, a biszexuális és a transzszexuális embereket, kirekesztve őket a család fogalmából, korlátozza a nők jogait, és megfosztja a szellemi fogyatékos embereket választójoguktól – állítja a szervezet.
2012-ben és 2013 első felében az Alkotmánybíróság egyes jogszabályok és rendelkezések kapcsán számos döntést hozott a bírák kényszernyugdíjazása, az egyházak nyilvántartásával kapcsolatos bírósági fellebbezési lehetőséget kizáró eljárása és a hajléktalanság büntetése tárgyában. Ahelyett azonban, hogy a kormány elfogadta volna a döntéseket, 2013 márciusában úgy módosította az alaptörvényt, hogy annak szövegébe építette be a kérdéses változtatásokat, „megakadályozva ezzel, hogy a testület felülvizsgálja azokat” – fogalmaz a HRW. Gall szerint „ez a legvilágosabb példája annak, ahogyan a magyar kormány semmibe veszi a jogállamiságot”.
A HRW felidézi, hogy a magyar kormány intézkedései széles körű nemzetközi bírálatokat váltottak ki, többek között az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európa Tanács (ET) Velencei Bizottsága, valamint Németország és az Amerikai Egyesült Államok kormánya részéről. A magyar kormány mindezt azzal utasította vissza, hogy a bírálatok ténybeli tévedéseken alapulnak vagy politikai indíttatásúak. Az ET Parlamenti Közgyűlésének monitoring bizottsága pedig idén áprilisban monitoring eljárás indítását javasolta Magyarországgal szemben. „A magyar kormány minden bírálóját elfogultsággal, ténybeli tévedéssel és politikai indíttatással vádolja, az igazság azonban egyszerűbb: Európa-szerte komoly aggodalom fogalmazódott meg a jogállamiság és az emberi jogok magyarországi helyzetével kapcsolatban” – mondta Gall. „Ha már a barátaid is aggódnak érted, ideje, hogy abbahagyd a tagadást, és odafigyelj” – teszi hozzá.
Jelentése végén az emberi jogi szervezet ajánlásokat fogalmaz meg a kormány és az EU számára is. A HRW szerint az, hogy a magyar kormány folyamatosan figyelmen kívül hagyja az európai intézmények ajánlásait, az Európai Unió intézkedéseit kell, hogy maga után vonja, beleértve Magyarország szavazati jogának felfüggesztését az EU Szerződés 7. cikke alapján.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Zelenszkijék esetleges finanszírozásáról külön nyilatkozat várható.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
A Tisza Párt a gyenge nyár után ősszel sem tudott a napirendet meghatározó témával előállni.
Fekete-Győr András volt Momentum-elnök politikai pályafutása során számos mulatságos vagy épp szánalmas mondattal ajándékozta meg a magyar közéletet. Összeszedtünk Fekete-Győr András eme mondataiból egy csokrot.
Az időközi választások nem hazudnak!
A jogállamiság fogalmát elemezve az EP-képviselő azt mondta, ez egy „gumikategória” a jogi objektivitás szempontjából.
A Tisza Párt tervei aligha okoznak árcsökkenést a gyógyszereknél.
Az apa, az anya és a két gyermek is életét veszítette.
