Mint egy korábbi tárgyaláson, most is kijelentette: az eljárási cselekmények – például házkutatás, szemle – jogszerűségét kifogásoló indítványok alaptalanok, azok egyike sem vezethet ahhoz a következtetéshez, hogy a szóban forgó bizonyítási eszközökből származó adatokat a büntetőeljárási törvény értelmében ne lehessen bizonyítékként értékelni. Az ügyész a támadások kapcsán azt mondta, a vádlottak „katonai akciónak” tekintették a bűncselekményeket, azok „eredményeit” utólagosan együtt értékelték.
A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő fegyveres és Molotov-koktélos támadások ügyében K. Árpádot, a testvérét, K. Istvánt, valamint P. Zsoltot és a vád szerint az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő Cs. Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.
A vád szerint a négy férfi a besenyszögi fegyveres rablás és a debreceni menekülttáborra leadott lövések mellett kilenc településen támadt romákra fegyverekkel és gyújtópalackokkal: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, majd 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy, Nagycsécsen két ember halt meg, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és 5 éves kisfiát lőtték agyon, miközben felgyújtott házukból menekültek.