Az ügyész szerint megtervezett volt a romagyilkosság-sorozat

Szabó Zsolt több részre osztva ismerteti vádbeszédét, az ebédszünetig egyebek mellett beszélt a bizonyítási eljárás időtartamáról, a büntetőeljárás szabályainak érvényesüléséről, a házkutatásokon, a helyszíni szemléken történtekről, az azokról készült jegyzőkönyvek hiányosságairól, a bizonyítékok értékeléséről. Az ügyész vádbeszédét úgy indította, hogy emlékeztetett arra: csaknem öt évvel ezelőtt, 2008 nyarán a Pest megyei Galgagyörkön lőfegyverekből több lövést adtak le roma származású családok házaira. Ezzel – a sérüléssel nem járó – támadással kezdetét vette a több mint egy éven át tartó bűncselekmény-sorozat, amely hat ember életét követelte.

A fegyveres és gyújtópalackos támadásokban a halálos áldozatok mellett többen súlyosan, illetve életveszélyesen megsebesültek. „Sokan csak a véletlen szerencsének köszönhetően menekültek meg élve a halálos veszedelemből” – tette hozzá. Szabó Zsolt kijelentette: a hideg fejjel kigondolt és véghez vitt, mégis teljességgel értelmetlen gyilkosságsorozat azon túl, hogy megrendítette a sértettek környezetében élők biztonságérzetét, mélyen megrázta a roma közösséghez tartozó embereket és az egész társadalmat. Az ügyész elmondta, a bíróságon 159 tárgyalási napon keresztül folyt a bizonyítási eljárás, 259 tanút és 43 szakértőt hallgattak meg.

Mint egy korábbi tárgyaláson, most is kijelentette: az eljárási cselekmények – például házkutatás, szemle – jogszerűségét kifogásoló indítványok alaptalanok, azok egyike sem vezethet ahhoz a következtetéshez, hogy a szóban forgó bizonyítási eszközökből származó adatokat a büntetőeljárási törvény értelmében ne lehessen bizonyítékként értékelni. Az ügyész a támadások kapcsán azt mondta, a vádlottak „katonai akciónak” tekintették a bűncselekményeket, azok „eredményeit” utólagosan együtt értékelték.

A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő fegyveres és Molotov-koktélos támadások ügyében K. Árpádot, a testvérét, K. Istvánt, valamint P. Zsoltot és a vád szerint az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő Cs. Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.

A vád szerint a négy férfi a besenyszögi fegyveres rablás és a debreceni menekülttáborra leadott lövések mellett kilenc településen támadt romákra fegyverekkel és gyújtópalackokkal: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, majd 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy, Nagycsécsen két ember halt meg, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és 5 éves kisfiát lőtték agyon, miközben felgyújtott házukból menekültek.