Ipsos: Megtorpant a rezsicsökkentés közhangulatra gyakorolt pozitív hatása

Az Ipsos április első felében végzett közvélemény-kutatásának eredményei azt mutatják, hogy az emelkedések és csökkenések statisztikai értelemben nem markánsak, legfeljebb 1 százalékpontosak. A Fidesz tábora legutóbb és e hónapban is 24 százalékos, az MSZP-é korábban 16 volt, áprilisban 15 százalékot tesz ki. A Jobbik 7 százaléknyi támogatót vonzott egy hónapja és most is, az Együtt 2014-PM választási szövetség hívei márciusban 5 százaléknyian voltak, ezúttal 4 százalékot érnek el. Az LMP és a Demokratikus Koalíció (DK) tábora is azonos a múltkorival: 2, illetve 1 százalékos a teljes népességen belül. Az Ipsos mérése szerint a pártoktól távolságot tartók aránya sem igazán módosult – egy hónapja 44 százalék volt, jelenleg 45 százalék.

Az „óvatos értelmezést ajánlva” mutatja be az Ipsos a biztos pártválasztók körében mért támogatottsági arányokat. Ebben a nem túl népes, de rendkívül fontos választói körben a Fidesz 46 százalékkal vezeti a rangsort, az MSZP 26 százalékkal a második helyen áll. A Jobbik 14 százaléknyi aktív és elkötelezett szavazót tudhat maga mögött. Az Együtt 2014-PM az eltökélt szavazók 8 százalékára számíthat, míg az LMP 3, a DK 1 százalékra - közölte a cég.

A rezsicsökkentésnek köszönhetően az év első negyedévében egyértelműen javult a közhangulat és kisebb lett a kormányváltást kívánók aránya – olvasható az Ipsos összefoglalójában, amely szerint ugyanakkor az elmúlt egy hónapban megtorpant ez a folyamat, és vannak jelei a visszarendeződésnek. Tavaly év végén a lakosság 15 százalékának volt az a véleménye, hogy jó irányba mennek az ország ügyei, és ez a csoport márciusig 27 százalékosra bővült. Ezzel párhuzamosan az aktuális állapotokat negatívan értékelők aránya 77-ről 67 százalékra csökkent. A mostani felmérésben viszont nem javult tovább a közhangulat, sőt valamelyest romlott: a kedvező folyamatokat érzékelők aránya 22 százalékra esett vissza, a kedvezőtlen fejleményeket tapasztalóké 71 százalékra bővült – mérte az Ipsos.

A cég szerint a kormányváltó hangulat is lanyhult az év első hónapjaiban. A decemberi felmérésben a választópolgárok 52 százaléka volt azon a véleményen, hogy a hatalmi viszonyok változzanak meg a 2014-es választások után, míg 22 százalék a további működését kívánta. Márciusban a kormányzat menesztésének 48, maradásának 32 százaléknyi híve volt. Áprilisban nem folytatódott az Orbán-kabinet szempontjából kedvező tendencia, igaz a közhangulat esetében tapasztalt fordulatot sem érzékelni. Jelenleg a választópolgárok 49 százaléka szeretne kormányváltást, 32 százaléka nem. Hasonló trendet lát az Ipsos az Orbán-kormány tevékenyégének minősítésében: december és március között – egy százfokú skálán – 23-ról 32 pontra emelkedett a kabinet munkáját értékelő mutató. Az utóbbi egy hónapban itt is érzékelhető egy kis visszalépés a megítélésben, a választópolgárok jelenleg 30 pontot adnak a kormánynak.

Az elemzés szerint az ország helyzetével, a kabinet tevékenységével és a kormányváltással kapcsolatos nézetek erősen összefüggnek a választópolgárok politikai hovatartozásával, ami lehetőséget ad arra, hogy a pártoktól távolságot tartók 45 százalékos csoportjának orientációjáról is képet lehessen kapni. Közülük minden harmadik elégedetlen az országban zajló folyamatokkal, a kormánnyal, és a távozását szeretné – olvasható az Ipsos összegzésében.

Az elemzés rámutat arra, hogy e 15 százalékos – 1,2 milliós –, pártokhoz jelenleg nem kapcsolódó csoport az ellenzék lehetséges, legbővebb tartaléka. Javarészük napjainkban nem mutat aktivitást, 5 százaléknyian viszont igen. E négyszázezer ember szinte teljes mértékben baloldali és/vagy liberális oldalra sorolja be magát, így nagy valószínűséggel az MSZP és az Együtt 2014-PM számíthat rájuk az Ipsos szerint. Ők a társadalom minden rétegében csaknem egyenletes arányban vannak jelen, egyedül a lakóhelyük alapján differenciálódnak: főképpen kisvárosokban és falvakban élnek. Az országban zajló folyamatokkal és az Orbán-kabinettel elégedettek viszont a Fidesz tartalékát jelenthetik. Ez a csoport 3 százalékos – negyedmilliós –, részvételi hajlandóságot mutató részük 1 százalékot, szűk százezer embert tesz ki – mutat rá a kutatás.

Az Ipsos megjegyezte: a választói viselkedésre nemcsak a hangulati elemek és a vélekedés a kormányról gyakorolnak jelentős hatást, hanem a politikusok is. A cég szerint a potenciális kormányfőjelöltek közül Orbán Viktor a legkedveltebb 36 ponttal, Mesterházy Attilának 32 pontos, Bajnai Gordonnak pedig 30 pontos a rokonszenvmutatója. Az LMP első számú vezetője, Schiffer András 25 pontos, Vona Gábor népszerűségi indexe szintén 25 pont, Gyurcsány Ferencé 22. A legrokonszenvesebb magyar politikus Áder János köztársasági elnök 40 ponttal – derül ki az Ipsos áprilisi felméréséből.