Így vitázott az önkényuralmi jelképek tiltásáról a parlament

A nemzetiszocialista és a kommunista diktatúrák alatt elkövetett bűnök fájdalmas sebeket hagytak, ezért a diktatúrák jelképeinek használatát mindaddig tiltani kell, amíg Magyarországon egy olyan ember is él, akit ilyen jelképeket viselők kínoztak meg – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az előterjesztés keddi, általános vitájában, az Országgyűlésben. Répássy Róbert elmondta, az önkényuralmi jelképek használatának általános tiltása helyett a jelképek köznyugalom megzavarására alkalmas terjesztése, nagy nyilvánosság előtti használata vagy közszemlére tétele lesz tiltott. Mint mondta, ilyen lehet, ha az áldozatok emberi méltóságát, kegyeleti jogát sérti a jelképhasználat. Az államtitkár közölte azt is: a korábbihoz képest azért szűkül a büntetendő magatartások köre, mert az Alkotmánybíróság (Ab) a szabályozást túl tágnak ítélte, amely ellentétes bírói döntésekhez vezethet, így önkényes jogértelmezésre ad lehetőséget. Az Ab legitim célnak tekinti a véleménynyilvánítás korlátozását a diktatórikus rendszerekkel való azonosulást kifejező jelképek használatával kapcsolatban - hangsúlyozta egyúttal. A horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, a sarló-kalapács és az ötágú vörös csillag olyan sötét történelmi korszakokhoz kötődik, amelyek felidézése nehezen gyógyuló sebeket téphet fel, sokakban a fenyegetettség, a félelem érzését kelti – emelte ki az államtitkár, rögzítve: ezek a diktatúrák nem voltak tekintettel az emberi jogokra, emberek sokaságának halálát, szenvedését okozták. Emiatt több európai, hasonló történelmű ország tiltja egyes jelképek használatát – tette hozzá.

Cser-Palkovics András (Fidesz) szerint az előterjesztés létező társadalmi elvárásra reagál. A képviselő emlékeztetett az Ab döntésére, amelyben április 30-ai hatállyal semmisítette meg a Btk. önkényuralmi jelképek használatát tiltó szabályát, döntését pedig az új büntető törvénykönyvre is érvényesítette. Hozzátette: a testület figyelemmel volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának ezzel kapcsolatos ítéletre is, amikor kimondta, hogy a norma túl tág szabályt tartalmaz. A mostani előterjesztés ezt orvosolja azzal, hogy differenciál, és a korábbinál szűkebben határozza meg a büntetendő magatartások körét – fogalmazott. Készek vagyunk a Ház elé kerülő szakmai javaslatok megfontolására – jelentette ki a képviselő, hangsúlyozva ugyanakkor az Ab által szabott április 30-ai határidőt. Azt mondta: minden jóérzésű embernek támogatnia kell a javaslatot.

Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta: pártja támogat minden olyan javaslatot, ami az emberi méltóság védelmét szolgálja, és egyetért az államtitkár által megfogalmazott célokkal. Kritikákat fogalmazott meg ugyanakkor az előterjesztésben megfogalmazott tényállással kapcsolatban, az ugyanis szerinte rosszul alkalmazható. A szocialisták ezért már korábban is azt szorgalmazták – közölte –, hogy akkor büntessék a jelképhasználatot, ha az célzatosan más ember méltóságának megsértésére irányul, vagy erre alkalmas. Hangsúlyozta: pártja szerint az emberi méltóságot, a becsületet kell védeni, nem a közrendet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közösség elleni izgatás tényállása nehezen bizonyítható, amiatt nemigen születtek ezzel kapcsolatos ítéletek.
   
Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka azt mondta: a 20. század ordas eszméire alapított nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák mély és fájdalmas sebeket ejtettek honfitársaikon. Ezek szimbólumai még ma is irritálóak, nem csak az áldozatok, hanem minden jóérzésű ember számára – tette hozzá. Hangsúlyozta: a jelképek tiltásának feloldása mindaddig nem időszerű, amíg akár egy ember is él, akit az ilyen szimbólumokat viselők kínoztak meg. Feltette a kérdést, hogy vajon mi a magyarázata annak, hogy a szabad Nyugat-Európában a nemzetiszocializmus áldozatainak emléknapját csak Magyarország után vezették be, míg a kommunizmus áldozatainak emléknapját mind a mai napig nem ismerik el. 
   
Vona Gábor, a Jobbik vezérszónoka kijelentette: a Jobbik nem szeretne önkényuralmi jelképeket látni Magyarországon, legyen az vörös csillag vagy horogkereszt, de nem szeretnének kettős mércét sem. Szerinte ugyanis amíg az igazságszolgáltatás hozzáállása következetes a horogkereszttel kapcsolatban, addig a vörös csillaggal és a sarló-kalapáccsal szemben nem az. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg a vörös csillagot hajtókájára tűző Vajnai Attila cselekedetét nem kísérte nagyobb társadalmi felháborodás, addig a jobbikos Gyöngyösi Márton egy félresikerült mondatával milyen nagy hisztériakeltésre adott lehetőséget. Úgy vélte: ma nem a holokauszt relativizálása jelent társadalmi problémát Magyarországon, hanem a kommunizmus relativizálása, nem a náci bűnök tagadása élő probléma, hanem a szocialista rendszer bűneinek tagadása. Vona Gábor emellett az igazsághoz való jog és a nemzeti büszkeséghez való jog fontosságát hangsúlyozta, szerinte ezek felülírják a kegyeleti és a véleménynyilvánítás szabadságának jogát is. Bárándy Gergely felszólalására reagálva arra is kitért: miféle bátorság kellene annak kimondásához, hogy ha egy bizonyos sörmárka címkéjén vörös csillag van, akkor mi ebből nem kérünk.

Schiffer András (független) hangsúlyozta, hogy az LMP korábban is a büntetőjogi fellépés ellen foglalt állást a témában. Az 1993-as Országgyűlés szégyene volt, hogy elkezdte méricskélni a XX. század rémtetteit, mert ezek a bűntettek összemérhetetlenek – jelentette ki. Arra van szükség, hogy olyan társadalom alakuljon ki, amelyben minden egyes személy felelősséget érez azért, hogy milyen közösségben élünk – szögezte le. Mindenki abban érdekelt, hogy a történelmileg megvetésre ítélt bűnök kapcsán kialakuljon egy konszenzus a társadalmon belül – emelte ki Schiffer András.