Magyarország külső egyensúlya javult, az államadósság és a háztartások eladósodottsága csökkent, de továbbra is magas az Európai Bizottság szerint, amely úgy véli, hogy az adósságállomány és az alacsony növekedési kilátás miatt az ország továbbra is sérülékeny, ezért a pénzügyi konszolidáció folytatását, az adórendszer felülvizsgálatát, illetve a különadók mértékének csökkentését javasolják.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett elemzése szerint a vizsgált 13 ország közül 11-ben, köztük Magyarországon sem túlzott az egyensúlytalanság, de úgy fogalmaznak: „Magyarországon továbbra is fennáll a makrogazdasági egyensúlytalanság, amely megfigyelést és határozott politikai lépéseket igényel”.
A dokumentum rámutat, hogy Magyarország folyó fizetési mérlege folyamatosan javul, és az elmúlt három évben pozitív volt, aminek okaként viszont a válság miatti belső kereslet hirtelen visszaesését jelöli meg, az export versenyképessége ugyanis nemhogy javult volna, hanem némileg romlott is. A jelentés rámutat, hogy a külső egyensúly javul, a nettó nemzetközi befektetési pozíció a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva a 2009-es, -117 százalékos szintről mostanra -103 százalékra javult, de még mindig messze meghaladja a határértéket. A bizottság elemzése megállapítja, hogy a magánszektor eladósodottsága csökkent, és további csökkenés is szükséges, főleg a háztartások adósságállományának területén.
„Bár ez most is folyamatban van, a vállalati hitelezés gyors esése, a gazdaságpolitikai bizonytalanság és a szektorális különadók – főleg a pénzügyi szektorra kivetett adók – hatásaival együtt, hozzájárult ahhoz, hogy a beruházás és a termelékenység bővülése történelmi mélypontra süllyedt, továbbá aláásta az ország növekedési potenciálját, amely nagyon alacsony” – állapítja meg a dokumentum. Elemzésében a bizottság arra is kitér, hogy az államadósság szintje 2010 és 2012 között a GDP 82 százalékáról 79 százalékra csökkent, amit konszolidációs intézkedéseknek és a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolásából fakadó egyszeri tőketranszfernek tud be. A bizottság szerint a magyar államadósság szintje továbbra is „nagyon magas” mind az egy főre jutó GDP-hez, mind a térség többi országához viszonyítva.
A brüsszeli testület megállapítja, hogy bár a munkanélküliség is viszonylag magas, tartósan 10 százalék feletti, ezt kevésbé tartja aggasztónak, mert álláspontja szerint ez abból fakad, hogy többen keresnek munkát, a foglalkoztatás pedig a válság előtti szintre tért vissza. A bizottság következtetéseket is levon, amelyeket gazdaságpolitikai ajánlások formájában fogalmaz meg. Megállapítja például a testület, hogy Magyarországon zajlik a kiigazítás, főleg a külső egyensúlytalanságok csökkentek, a gazdasági növekedés potenciálját ugyanakkor olyan intézkedések is csökkentették, amelyeket „nem lehet piacbarátnak tekinteni”.
„A magas adósságállomány és az alacsony növekedési kilátás miatt az ország továbbra is sérülékeny, és kiszolgáltatott a piaci hangulat esetleges hirtelen romlásának” – fogalmaz úgynevezett „mélyreható elemzésében” az Európai Bizottság. Mint a legtöbb ország esetében, a bizottság Magyarország számára is a pénzügyi konszolidáció folytatását javasolja a fenntartható növekedés érdekében, ugyanakkor Magyarországon az adórendszer felülvizsgálatát, a különadók mértékének csökkentését, valamint az üzleti vállalkozásnak jobban kedvező gazdasági környezet megteremtését javasolja. Ez a brüsszeli testület szerint csökkentené az ország kiszolgáltatottságát a piaci hangulatnak, vonzóbbá tenné Magyarországot a befektetők számára, javítaná a hitelezést, és a növekedést is elősegítené.
Az Európai Bizottság 13 olyan ország gazdaságát vette górcső alá, amelyeknél korábban a makrogazdasági egyensúly megbomlását állapította meg. Magyarország mellett Belgium, Bulgária, Dánia, Franciaország, Olaszország, Málta, Hollandia, Finnország, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság gazdaságát elemezte az Európai Bizottság.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
