Bajnai nemzetpolitikája: Semmit róluk, nélkülük!

A Közép-Európai Egyetem és a Haza és Haladás Alapítvány közös nemzetközi konferenciájának – amely a Nemzet, közösség, politika: Magyarország és környezete a XXI. Században címet viselte – harmadik paneljét Bajnai Gordon volt kormányfő nyitotta meg.

Bajnai nemzetpolitikai korszakváltásra készül

Az Együtt 2014-PM választási szövetség vezetője szerint a nemzetpolitika kapcsán az az igazán fontos, hogy „mi szolgálja legjobban” a közösség érdekét, majd hozzátette: „felelős politikus nem cselekszik a nemzet érdeke ellen”. Bajnai úgy véli, hogy „a nemzet egy magasztos fogalom”, amelyhez azonban realistán kell közelíteni. Ennek kapcsán kijelentette: bölcsen mondta Martonyi János külügyminiszter, hogy Magyarország elemi érdeke Románia schengeni csatlakozása, hiszen ez a magyar-magyar kapcsolatokban is fellendülést hozhat. A legfőbb nemzeti érdek Bajnai szerint, hogy „jó legyen magyarnak lenni”, ám ehhez „korszakváltás kell”, ennek pedig egy igazán fontos alapelve van: „semmit róluk, nélkülük”. Bajnai úgy véli, hogy a nemzetpolitikában ez eddig nem érvényesült, hiszen a határon túli magyarokról születtek döntések, ám nélkülük – 2004-ben például rájuk hivatkozva tartottak referendumot, amelynek kampánya során „szociális irigységet” ébresztettek az anyaországi lakosság körében a külhoniakkal szemben.

Ezt követően Bajnai vázolta, hogy mely alapelvek mentén kívánják végrehajtani nemzetpolitikai korszakváltásukat. Bajnai szerint szükség lesz új alkotmányozási folyamatra, ám ennek során nem veszik majd el a határon túliak megszerzett jogait: a kettős állampolgárságot, illetve a szavazójogot. „Jogot vissza nem veszünk” – szögezte le a politikus, majd hozzátette: a belpolitikai csatározások külhonba történő exportja „súlyosan káros, nemzeti érdekünkkel ellentétes”, rombolja a helyi érdek-képviseleti képességet. Ehelyett a külhoniak saját érdekképviseletének támogatása kell legyen az elsődleges prioritás, nem az, hogy Budapestről jelöljük ki, ki képviselje az ottaniakat.

Bajnai szerint az egész nemzetet képviselő kormányra van szükség, a kormányok teljesítményének mércéje pedig mindig az, hogy a határon túl élőknek jobb, vagy rosszabb lehetőségük van-e magyarnak megmaradni a lakóhelyükön. Ennek biztosításához néha szükség lehet „kardcsörtetésre”: ha elnyomják a határon túliakat, ha nincs lehetőségük jogaik érvényesítésére, akkor van ennek helye a diplomáciában. Ám Bajnai szerint inkább a „higgadt diplomáciát” és a háttérből történő támogatást kell preferálni. Ugyanakkor a szervezett, rendezett és konstruktív jószomszédi viszonyra is szükség van Bajnai szerint. Ez azonban „nem lehet ürügy arra”, hogy a jó viszonyra hivatkozva ne lépjen fel a mindenkori kormány a külhoniakat ért jogsérelmek ellenében. Ezt követően a Haza és Haladás alapítója felsorolta, hogy mely területeken van szükség előrelépésre: az oktatás, nyelv gyakorlása, kapcsolattartás mindenképpen prioritást kell élvezzen, ehhez pedig aktív támogatáspolitikára van szükség, s ezeket a támogatásokat nem új, hanem már meglévő legitim intézményekhez kell eljuttatni Bajnai szerint.

„Magyar az, aki annak érzi, annak vallja magát”, aki az olimpián a magyaroknak szurkol – véli Bajnai, aki elmondta, hogy a magyarság elemi érdeke, hogy minél többen legyünk. Ehhez pedig az eddigi kirekesztő nemzetpolitikáktól eltérően befogadó nemzetpolitikára lesz szükség. „Magyarságunk összeköt és nem elválaszt” – ez a fő alapelve ezen szakpolitikai korszakváltásnak Bajnai Gordon szerint.

A külhoniak érdeke az erős anyaország

A Haza és Haladás alapítójának bevezető beszédét követően megkezdődött a Nemzetpolitika és kapcsolat a magyar közösségekkel című kerekasztal-beszélgetés. A korábbi információktól eltérően Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nem volt jelen, így Bajnain kívül három meghívott beszélgetett: Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke; Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi tagja; illetve Szigeti László, a Kalligram Könyvkiadó igazgatója, a Híd-Most tanácsadója.

Tóth Mihály szerint Bajnai jól foglalta össze az alapelveket, ám az ördög a részletekben, jelen esetben a gyakorlatban rejlik. Az UMDSZ tiszteletbeli elnöke elmondta, hogy a kárpátaljai magyarság – amely mindössze 0,3 százaléka az ukrán összlakosságnak, és „tartósan kívül rekedt az Európai Unión” – több kisebb sikert is elkönyvelhetett a rendszerváltás óta. Egyrészt a szimbólumhasználat terén – a magyar trikolór loboghat a hivatalok épületén –, másrészt 1991-ben elérték, hogy referendumot tartsanak a területi autonómiáról Ukrajnában – ami mögül az Antall-Jeszenszky-kormány kihátrált. Ugyan kisebb sikereket elértek, de a kárpátaljai magyarság egzisztenciálisan egyre rosszabb helyzetbe kerül, marginalizálódik Tóth Mihály szerint. Az UMDSZ tiszteletbeli elnöke hozzátette: kulcsfontosságú eredmény az interetnikai alkuk révén létrejött „egyedülálló nyelvtörvény”, hiszen a nyelvhasználat „alapvető kérdése az identitás megőrzésének”. Mégsem támogatják ezt a kormány – mondta Tóth.

Fotó: Együtt 2014 Mozgalom Facebook

Józsa László arra mutatott rá, hogy Szerbia a Koszovóval folyó tárgyalások miatt egyrészt ismét távol került az uniós csatlakozástól, másrészt a magyarok Trianon okozta traumájához hasonlót élnek át. Józsa szerint a délvidéki magyarok érdeke, hogy Szerbia ne érezze magát vesztesnek ebben a szituációban, és ez a záloga annak is, hogy a bilaterális kapcsolatok ne romoljanak Magyarország és Szerbia között. Ennek kapcsán elmondta: jó, hogy a két köztársasági elnök fejet kíván hajtani a két nemzet áldozatai előtt. Ez eddig nagyon hiányzott, a „kölcsönös bűnbocsánat” Józsa szerint nagy terhet vehet le a vajdasági magyarok válláról. AVMSZ elnökségi tagja is szót ejtett sikerekről: a kisebbségi önkormányzatokban megszerzett politikai érdekérvényesítési lehetőséget ide sorolta. Ez nem cél volt, hanem eszköz, hogy „saját sorsunkat a kezünkbe vehessük” – mondta Józsa, aki szót ejtett arról is, hogy a válság a kisebbségi közösségeket is nehezen érintette. A vajdasági magyarok igyekeztek a magyar és szerb költségvetési forrásokra is támaszkodni, ám a mindkét országot sújtó válság miatt kevesebb forráshoz jutottak. Ugyanakkor a magyarországi támogatásra „nem panaszkodhatunk”, viszont Szerbia szorult helyzetét „ki kell értékelnünk” – mondta Józsa László.

Szigeti László, a Most-Híd tanácsadója, szintén miniszterelnöknek szólította felszólalása során Bajnait, majd hozzátette: ő az egyedüli, aki nem politikusként vesz részt, „csak kotnyeleskedem”. A felvidékiek is kölcsönös bocsánatkérésre várnak, ám „nagyon távol állunk ettől” – mondta Szigeti. Hozzátette: ő is úgy érzi, hogy erre Szerbiában van a legnagyobb esély, de nehezíti a helyzetet, hogy Kelet-Közép-Európára még mindig a „historizáló nyelvhasználat” a jellemző. Egy-két megbékélési cselekedetre volt példa ugyan, ám ezek az európai eszméből fakadtak, nem önerőből. Döntéshelyzetben ugyanis még mindig a „romantika kori nemzeteszméhez” ragaszkodnak a térség államai. Szigeti elmondta azt is, hogy tiszteli a jogvisszavétel tilalmának elvét, de sem a kettős állampolgársággal, sem a külhoniak szavazati jogával kapcsolatban nincsen kellő tapasztalata az anyaországnak. Utóbbit szerinte átláthatóbbá kell tenni, „közmegegyezéses viszonyrendszer” kell ezzel kapcsolatban is. Szigeti is hangsúlyozta, hogy paradigmaváltás kell a nemzetpolitika terén, amelynek a szimbolikus megbékélésen kell alapulnia és a historizáló nyelvhasználat helyett a pragmatikusat kell preferálni. Martonyi János korábbi kijelentésére reagálva pedig elmondta, hogy szerinte a vegyes pártok is „legitim képviselői” lehetnek a külhoni magyaroknak.

Bajnai B-kategóriás magyarokat vizionál

Bajnai Gordon bekapcsolódva a beszélgetésbe elmondta, hogy a kettős állampolgárság és a szavazati jog kapcsán két fő kockázatot lát. Egyrészt „nagy a csábítás”, hogy a határon túli szavazatokkal manipuláljanak a 2014-es választáson: az utóbbi hetekben is volt rá precedens a parlamentben, hogy kormánypárti képviselők nem akarták lehetővé tenni a rendszer átláthatóságát. Bajnai szerint ez veszélyes eseménysort hozhat, amely kiélezheti a konfliktust anyaországiak és külhoniak között is. A második kockázat a volt miniszterelnök szerint – amely „még nem igazolódott veszélyforrás lehet” – az, hogy mivel nem mindenki veszi fel a magyar állampolgárságot, nagy a kísértés arra, hogy a nem magyar állampolgárságú külhoni magyarokból „B-kategóriás” partnerek legyenek. Bajnai leszögezte: meg kell egyezni abban, hogy egyenlően kell felelősséget viselnie a mindenkori kormánynak minden egyes külhoni magyarért.

Tóth Mihály szerint a kisebbségi kérdést nem szabad keverni az állampolgárság intézményének kérdésével, mert „ellehetetlenítheti a kisebbségi jogaink érvényesítését”. Elmondta, hogy Ukrajnában megfosztják ukrán állampolgárságától azokat, akik felveszik a magyart, utóbbival pedig reális autonómiaigényük sem lehet, hiszen más ország állampolgáraként élnek Ukrajnában. Hozzátette: a magyar állampolgárság felvétele egyébként is „kemény egzisztenciális problémákkal jár” számukra, mivel azt követően három nappal el kell hagyniuk Ukrajnát tartózkodási engedély hiányában. Tóth szerint elemezni kell az egyes országok esetében, hogy a közelmúlt változásainak milyen hatásai lehetnek.

Szigeti László rámutatott, hogy Szlovákia nem megfosztja a szlovák állampolgárságtól kettős állampolgárait, hanem törlik a nyilvántartásból, hiszen saját elhatározásból döntött ily módon. Hozzátette: ez főleg a „szlovákokat sújtja”. A Kalligram Kiadó igazgatója szerint egyébként a gazdasági együttműködésre kellene igazán nagy hangsúlyt fektetni, s pragmatikus, innovációs nyelvhasználattal meg kell szólítani az alulképzett mezőgazdasági rétegeket, amellyel előmozdítható lenne a magyar-magyar együttműködés. Józsa László szintén aláhúzta a gazdasági együttműködés szükségességét, kiemelve a befektetések fontosságát.

Bajnai szerint a válság, a kettős állampolgárság, a szavazati jog mind olyan feladatokat rónak a jelenlegi és leendő kormányra, amelyek megoldásához új utakat kell keresni és találni. „De az elv világos: semmit róluk, nélkülük!” – zárta a kerekasztal-beszélgetést Bajnai Gordon.