A köztársasági elnök szerint a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek új megoldásokat kívánnak a vízügyi szakmától.
Bár a Tisza az 1879. évi nagy szegedi árvízhez hasonló súlyos tragédiát máig nem okozott, a veszély évről évre jelen van a folyó mentén – hangsúlyozta Áder János pénteken Kiskörén, a nagykunsági árvízszint-csökkentő tározó ünnepélyes átadásán. A veszélyekkel szemben eddig is össze kellett kapaszkodniuk a folyó völgyében élőknek és a vízügyi szakembereknek; utóbbiakat új kihívások elé állították az elmúlt években tapasztalható időjárási szélsőségek és az ezredfordulón levonult nagy tiszai árhullám - mondta az államfő.
Kiemelte: az új veszélyek a szakemberektől új megoldásokat követelnek, ezek egyike a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megépült nagykunsági árvízszint-csökkentő tározó. A létesítmény 20 centiméteres árapasztó hatásával több mint félmillió ember számára teremt nagyobb biztonságot a Közép-Tisza vidékén. A köztársasági elnök hozzátette: ennek a 20 centiméternek a jelentőségét csak az képes felmérni, aki pakolt már homokzsákot a védvonalon átbukni készülő, megáradt Tisza partján.
Áder János köszönetet mondott a beruházás tervezőinek és kivitelezőinek, valamint a jelenleg is országszerte közel 1500 kilométer hosszú töltésszakaszon árvízvédekezésben részt vevő mintegy 2500 embernek. Az idén nem a rekord vízszint, hanem az elhúzódó árhullám ad komoly „házi feladatot” a vízügyi szakmának – mondta. A beruházáshoz kapcsolódva átadták a tározó vízbeeresztő csatornája és a 3216-os számú új kereszteződésében épült, Gróf Szapáry Gyuláról elnevezett hidat is.
A helyszínen Molnár Béla, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője elmondta: a 6,5 milliárd forintból, európai uniós támogatással elkészült tározó öt település – Abádszalók, Kunhegyes, Tiszabura-Pusztataskony, Tiszagyenda és Tiszaroff – közigazgatási területén épült meg. Területe 40 négyzetkilométer, mintegy 100 millió köbméter befogadására képes. Közölte: jelenleg is folyamatban van a Felső-Tisza vidéken a Szamos-Kraszna közi árvízszint-csökkentő tározó kivitelezése. A tervek szerint 58 millió köbméter befogadó képességű létesítmény várhatóan 40-80 centiméterrel lesz képes csökkenteni a Tisza tivadari szűkülete feletti, legkritikusabb szakaszának árhullám-csúcsait. A fejlesztés megoldja a Bereg vízpótlását is.
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Egyre valószínűbb, hogy felborítja az európai időjárást a La Niña, amely nem csak a télre, de a 2025-ös évre is rendkívüli hatással lehet.
A szeptemberi árvíz átmenetileg visszafogta a kiskereskedelmi forgalom bővülését, ám a kilátások kedvezők: októbertől javulásra számít a Makronóm Intézet elemzője, ugyanis a jövőre folytatódó reálbér-növekedés és az alacsony infláció hatására a fogyasztás dinamikusan tovább bővülhet.
200 ezer forintot kapnak a védekezésben részt vevő állami alkalmazottak, polgárőrök és önkéntes tűzoltók. Egyenként.
Több, közösségi médiában közzétett felvételen látszik, ahogy a heves esőzés az utcák mellett sok lépcsőházat is elárasztott.
Évtizedeken át csak úgy hivatkoztak rá, mint a világ egyik legjobb filmje. A BLM óta mégis örülhetünk, hogy egyáltalán megemlékezhetünk az Elfújta a szél 85. születésnapjáról.
Érdekes lesz majd követni az úgynevezett nemzetközi közvélemény reakcióját.
