Valóban festett képet Munkácsy a tiszaeszlári vérvádról?

2013. március 04. 15:44

Kizártnak tartja az MTI által megkeresett Bellák Gábor művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa, hogy a közelmúltban előkerült Vérvád című festmény Munkácsy Mihály alkotása lenne.

2013. március 04. 15:44

Az Index.hu hétfőn közzétett cikke szerint a kép magát megnevezni nem kívánó tulajdonosa 2012-ben engedélyezte Jeffrey Taylor művészettörténésznek és Végvári Zsófiának, a Komplex Festményvizsgálati Labor vezetőjének, hogy Londonban vizsgálatokat végezzenek a 4x3,5 méteres, szignó nélküli vásznon. A két szakember szerint a festékanalízis azt valószínűsíti, hogy a kép 1882 és 1887 között készült, egy időben az úgynevezett tiszaeszlári vérváddal. Végvári Zsófia emellett esztétikai és stilisztikai alapon is megfeleltetéseket talált a kor Munkácsy-képei és a Vérvád között, így Munkácsy Mihálynak tulajdonítja a festményt.

A képnek semmi köze Munkácsyhoz” – állítja ezzel szemben Bellák Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) főmuzeológusa. A művészettörténész szerint a fotók alapján is teljes biztonsággal megállapítható, hogy ez nem Munkácsy festői stílusa. A Vérvád nem úgy néz ki, mint egy Munkácsy-kép, és szellemiségében is teljesen idegen tőle, ahogy a kor más ismert magyar festőitől is, így feltehetően külföldi művész alkotása – valószínűsíti a Nemzeti Galéria munkatársa. „Nem tudom elképzelni, hogy ennyire közvetlenül, propagandisztikusan negatív sugalmazású képek készültek volna Magyarországon” – jegyezte meg, hozzátéve: a vérvád körüli hisztériára már az 1880-as években sem volt fogékony a műveltebb közönség, és komoly művészek sem foglalkoztak a témával, „főleg nem Munkácsy, aki Párizsban élt”.

Bellák Gábor nem tartotta meggyőzőnek a Végvári Zsófia által Munkácsy szerzősége mellett felhozott érveket sem, hiszen elmondása szerint a magyar mesteren kívül számos más, korabeli alkotó is festett Krisztus-képeket zsidó mellékalakokkal, ahogy a festékanalízis is csak a keletkezés időszakáról mond valamit, a művész kilétéről nem. A Nemzeti Galéria főmuzeológusa elárulta: azok a Munkácsy-kutatók, akikkel beszélt a képről, szintén teljes biztonsággal állítják, hogy a Vérvád nem a magyar festőtől származik. Molnos Péter művészettörténész az Index.hu-nak nyilatkozva szintén úgy vélte, a mű nem Munkácsy Mihály alkotása; véleménye szerint a festmény inkább egy Európában kevéssé ismert, jó kezű, akadémikus stílusban alkotó orosz festő munkája lehet.

(fotó: Index.hu)

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 450 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zolka50.50
2013. március 07. 22:22
"szükségszerűen zsidó aki értelmes" Egy percig sem feltételeztem rólad, hogy értelmes vagy. Épp ellenkezőleg: buta vagy. Csak toporzékolsz, mivel semmit sem tudsz kezdeni Arma Gedeon érvelésével. Ha történetesen kun vagy, az a kunokra vet rossz fényt.
kjkj945
2013. március 05. 13:10
https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=ETx7efSe5qs A végén csattanik!!
Rudy
2013. március 05. 13:03
Munkácsy valamennyi képét- amin Jézust ábrázolja - be kell tiltani mert ANTISZEMITA! Figyeljétek meg, hogy a környezetében lévő zsidók, akár mozdulatukban, akár a fény-játék összhatásban, de mindenképp negatív figuraként szerepelnek!Azt sugallja, hogy neurotikusak, intoleránsak, agresszívek! Ez nyílt ANTISZEMITIZMUS! BETILTANI!!!!!
Arma Gedeon
2013. március 05. 10:45
Yuval prof. a szokott reflexszerű megbélyegző állítást is kivégzi, hogy az "antiszemiták" irracionális gyűlölködők az ártatlan, jóindulatú zsidókkal szemben: " A zsidók messianisztikus várakozásainak és a keresztények ezekre adott válaszainak összahasonlító vizsgálata komplexebb megvilágításba helyezi a középkori antiszemitizmus kutatásának egy alapvető feltételezését - konkrétan azt, hogy ez a gyűlölet irracionális képzelődések terméke. (288. old.) A zsidó messianizmus fontos szerepet játszik annak a mechanizmusnak a megértésében, amely elszabadította a keresztényeknek a zsidókra vonatkozó fantáziáját. Tragikus asszimetria van a keresztények és zsidók messianisztikus várakozásai között. A keresztények a zsidóknak keresztény hitre térését várták, míg a zsidók a keresztények megsemmisítését remélték. Az eszkatológiai szinten a judaizmus sokkal agresszívebb, mint a kereszténység... " Mondja a Héber Egyetem történész tanszékvezetője...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!