Kizártnak tartja az MTI által megkeresett Bellák Gábor művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa, hogy a közelmúltban előkerült Vérvád című festmény Munkácsy Mihály alkotása lenne.
Az Index.hu hétfőn közzétett cikke szerint a kép magát megnevezni nem kívánó tulajdonosa 2012-ben engedélyezte Jeffrey Taylor művészettörténésznek és Végvári Zsófiának, a Komplex Festményvizsgálati Labor vezetőjének, hogy Londonban vizsgálatokat végezzenek a 4x3,5 méteres, szignó nélküli vásznon. A két szakember szerint a festékanalízis azt valószínűsíti, hogy a kép 1882 és 1887 között készült, egy időben az úgynevezett tiszaeszlári vérváddal. Végvári Zsófia emellett esztétikai és stilisztikai alapon is megfeleltetéseket talált a kor Munkácsy-képei és a Vérvád között, így Munkácsy Mihálynak tulajdonítja a festményt.
„A képnek semmi köze Munkácsyhoz” – állítja ezzel szemben Bellák Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) főmuzeológusa. A művészettörténész szerint a fotók alapján is teljes biztonsággal megállapítható, hogy ez nem Munkácsy festői stílusa. A Vérvád nem úgy néz ki, mint egy Munkácsy-kép, és szellemiségében is teljesen idegen tőle, ahogy a kor más ismert magyar festőitől is, így feltehetően külföldi művész alkotása – valószínűsíti a Nemzeti Galéria munkatársa. „Nem tudom elképzelni, hogy ennyire közvetlenül, propagandisztikusan negatív sugalmazású képek készültek volna Magyarországon” – jegyezte meg, hozzátéve: a vérvád körüli hisztériára már az 1880-as években sem volt fogékony a műveltebb közönség, és komoly művészek sem foglalkoztak a témával, „főleg nem Munkácsy, aki Párizsban élt”.
Bellák Gábor nem tartotta meggyőzőnek a Végvári Zsófia által Munkácsy szerzősége mellett felhozott érveket sem, hiszen elmondása szerint a magyar mesteren kívül számos más, korabeli alkotó is festett Krisztus-képeket zsidó mellékalakokkal, ahogy a festékanalízis is csak a keletkezés időszakáról mond valamit, a művész kilétéről nem. A Nemzeti Galéria főmuzeológusa elárulta: azok a Munkácsy-kutatók, akikkel beszélt a képről, szintén teljes biztonsággal állítják, hogy a Vérvád nem a magyar festőtől származik. Molnos Péter művészettörténész az Index.hu-nak nyilatkozva szintén úgy vélte, a mű nem Munkácsy Mihály alkotása; véleménye szerint a festmény inkább egy Európában kevéssé ismert, jó kezű, akadémikus stílusban alkotó orosz festő munkája lehet.
(fotó: Index.hu)
„Európa a palesztin háború óta immár nem az a biztonságos célpont a zsidó turisták számára, mint sokáig volt” – írja a lap, az okokat azonban nem említi.
Ha beigazolódik a vád, akár három év börtön is várhat a férfira.
„Hogyan törleszthette hatalmas lakáshitel-tartozását a Tisza Párt elnöke úgy, hogy közel 80 milliós megtakarítása is maradjon?” – tette fel a kérdést a portál.
A nyár egyik legvidámabb családi programja lehet az Árnyék nélkül című Czimra-tárlat megtekintése. Petri Lukács Ádám írása.
Egy szelet a hazai zsidók reakcióiból a trianoni döntés első hírére.
Ismeri és értékeli-e a világ a magyar képzőművészeket? Van-e helye az alkotásaiknak a legjelentősebb magángyűjteményekben, múzeumokban? Eleni Koranival, az Ernst Galéria társtulajdonosával beszélgettünk.
A Dr. Cziráki Attilának címzett levelet az aláírók juttatták el a Mandiner szerkesztőségéhez.
António Costa keményen odaszólt az Egyesült Államoknak.
