Szuverenitás, identitás és a jogállamiság meghamisítása
Nyilvánvaló, hogy a nemzetállamot nem lehetett rendelettel egycsapásra eltörölni. Mathieu Bock-Coté írása.
Ötven konzult és ötven népművelőt küld a magyar kormány a nyugati diaszpóra területeire az állampolgársági ügyek segítésére és magyar identitás erősítésére – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden.
A miniszterelnök-helyettes ezt akkor mondta, amikor a főváros IX. kerületében köszöntötték az ezredikként állampolgársági esküt tett sepsiszentgyörgyi férfit és annak családját. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese jelezte: konzulok küldését tervezik a Kárpát-medencében a kisebb településekre, hogy segítsék az állampolgárság intézését az ottani magyarság körében. A miniszterelnök-helyettes külön köszönetet mondott az önkormányzatoknak, ahol a honosítási kérelmek mintegy felét intézik.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a kedden esküt tevők nemzettársakból honfitársak lettek az állampolgárság közjogi köteléke által. Kiemelte: a magyar nemzetnek csak egy része él az anyaországban, a másik része a Kárpát-medencében, a harmadik része szétszóratva a nagyvilágban. Ez a három egy nemzetet alkot, ezért az a legtermészetesebb küldetése a magyar államnak és kormánynak, hogy a szétszóratásban lévő magyar nemzetet közjogilag is egyesítse. „Mindig is egyek voltunk a közös nyelvben, a közös kultúrában, a történelmi örökségben és a magyar hagyományokban, most az állampolgárság által közjogi értelemben is egyek lehetünk” – mondta Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: az a feladatuk, hogy kulturális identitásában, történelmi tudatában, magyar nyelvében megerősítsék az anyaországon kívüli magyarságot, és a közjog kötelékével megerősítsék az együvé tartozást. Ez nemcsak a Kárpát-medencére vonatkozik, hanem a nyugati diaszpórára is.