Orbán Viktor elárulta, miket tervez a 2025-ös békeévben (VIDEÓ)
Örülhetnek a családok és a vállalkozások egyaránt.
A szocpol bővítését tervezi a kormány – írta a portfolio.hu kedden, egy birtokába került, Matolcsy György által is jóváhagyott nemzetgazdasági minisztériumi előterjesztés alapján, amely szerint nemcsak új, hanem használt lakáshoz és bővítéshez is igénybe vehető lenne az állami támogatás (félszocpol).
A portfolio.hu cikke szerint emelnék a lakásépítési támogatás mértékét úgy, hogy a maximális összeg megközelítse a korábban hatályban volt szocpolt, például két gyermek esetén a 3 millió forintot is. Az előterjesztés szerint a jelenlegi legalább kettő helyett már egy gyermek után is járna támogatás, és lakás alapterület-minimuma a jelenlegi 60 négyzetméter helyett 45 négyzetméter lenne. Ezenkívül használt lakás vásárlásához bevezetnék a „félszocpolt”, ami az új lakásokra vonatkozó alaptámogatás összegének a fele. Kettő vagy több gyermeket nevelő családok számára a „félszocpolt” meglévő lakásuk bővítésére is elérhetővé tennék a számlákkal igazolt költségek legfeljebb 50 százaléka erejéig.
A költségvetési hatásokkal nem számol az előterjesztés. Az NGM korábbi tájékoztatása szerint tavaly 12,6 milliárd forintnyi pénzt terveztek szocpol céljára folyósítani.
Az MTI megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium annyit közölt: kormánydöntést megelőzően a cikkre nem kíván reagálni.
A portfolio.hu kedden Matolcsy György lehetséges terveiről is beszámolt, külföldi szakértők elméletei alapján. Mint írta: továbbra is valószínűnek mondható a nem konvencionális jegybanki eszközök jövőbeni használta, ami feltehetően az ország devizaadósság problémájának csökkentésére irányul majd. A külföldi elemzők szerint ezen új lépések a devizatartalékokat is érintenék. A cikk addig is az alapkamat további csökkentését jósolja. A szakértők megjegyzik: bár a forint a legrosszabban teljesítő devizák közé tartozik jelenleg, csak egy még súlyosabb forintgyengülés vehetné rá a monetáris tanácsot a jelenlegi csökkenő kamatpálya elhagyására.
A Nomura elemzői arra hívták fel a figyelmet: az új jegybankelnök valójában a forint leértékelését szeretné, ezzel pedig az ország versenyképességére, illetve közvetve a gazdasági növekedésre próbálna hatni.
A Capital Economics közgazdászai szerint az is elképzelhető, hogy a kormány átváltaná a privát szféra deviza adósságállományát forintra és a további árfolyam különbözetből eredő veszteségeket vagy a bankszektor vagy az MNB szenvedné el.