Jobban jár a magyar gazda?

Az elméletileg 2014-től érvényes, a gyakorlatban valószínűleg későbbre tolódó program azért is különösen fontos, mert az Európai Unió költségvetésének mintegy negyven százalékát adja, így az unió legnagyobb kiadási tételét jelenti. Az EU első közös politikáját jelentő Közös Agrárpolitikára nagyjából 363 milliárd euró juthat, mindezt azonban az EU történetének első olyan hosszú távú költségvetéséből fizetik, amely kisebb az előzőnél. Az Európai Parlament ebben az ügyben tárgyal először teljes jogú társ-döntéshozóként a tagállamokat képviselő Európa Tanáccsal.

A KAP reformjával az EU célja, hogy növeljék az európai mezőgazdaság versenyképességét, támogassák az egészséges és jó minőségű élelmiszereket, fenntarthatóbbá tegyék a gazdaságokat, óvják a környezetet és fejlesszék a vidéket.

Zsebből zsebbe

Fontos eszköze lesz az úgynevezett „capping”, a közvetlen kifizetések, illetve azok plafonja. Az egyösszegű támogatások 278 milliárd eurót, a kiadások legnagyobb részét tehetik ki, és a tervek szerint a tagállamok egyenlően részesülhetnek belőle. Az intézkedések leginkább a balti államoknak kedveznek – azok az államok viszont, amelyek eddig az EU-átlag felett kaptak hektáronkénti közvetlen támogatásokat, rosszabbul járnak majd. Magyarország az előzetes számítások szerint mintegy 12,3 milliárd euró agrár- és vidékfejlesztési támogatást vehet igénybe, a közvetlen támogatások összege pedig 1,9 milliárd euróval nő. Glattfelder Béla fideszes EP-képviselő szerint az intézkedés egyik legnagyobb eredménye, hogy a magyar gazdák a korábbinál 20 százalékkal több támogatást kapnak, vagyis annyit, mint a régebbi uniós tagállamok termelői.

Magyarország alaptámogatásként 135–140 eurót kaphat egy hektárra. Ennek igénybevétele nem kötelező, ám ha a gazdák mégis emellett döntenek, ez a támogatás minden közvetlen kifizetést helyettesít, és egy összegben jár majd nekik. Az Európai Bizottság ragaszkodott a kifizetési plafon létrehozásához, a tanács viszont a tagállamok kezébe adta volna a döntési jogot. A határt végül 300 ezer eurónál húzták meg, de Glattfelder szerint a részletszabályok csökkentik majd a capping keménységét.

Az EU nyilvánosságra hozta az agrártámogatások kedvezményezettjeinek névsorát, és kizárta közülük azokat – például a repülőterek és a sportklubok tulajdonosait –, akik esetében nem találták egyértelműnek, hogy jövedelmük jelentős része mezőgazdaságból származik.

Persely

Az Európai Tanács rendelkezett egy 2,8 milliárd eurós mezőgazdasági válságkezelő alap felállításáról is. Ebbe a közvetlen kifizetések büdzséjéből csoportosítanának át forrásokat, amelyeket visszautalnának, ha azokat nem kell felhasználni. A capping részeként kötelező elem lesz a nemzeti tartalék képzése, amelyre az alaptámogatás felső határának maximum 3 százaléka lesz elkülöníthető. Ebből elsősorban a 40 év alatti, illetve a vállalkozásukat most indító gazdákat lehet majd támogatni.

Míg a támogatás megszerzésének feltétele ezidáig a termelés volt, a jövőben külön a támogatási jogosultságot kell szerezni. Ehhez korábbi igénylései vagy vásárlás útján férhet hozzá a gazda. A tulajdonos ezután nem csak a munkában álló földek, hanem a parlagon hagyott „ökológiai lepke- és tücsöklegelő” után is komoly összegeket kaphat. Mindezt az új belépőket érintő pozitív megkülönböztetés ellensúlyozná.

Előnyben a fiatal gazdák

Az új szabályozás különbséget tesz a már működő, és az új gazdaságok, fiatal gazdálkodók között: utóbbiak támogatására a közvetlen kifizetési keretösszeg legfeljebb két százaléka költhető, a már működő gazdaságok viszont ilyen előnyben nem részesülhetnek.

A gazdálkodók előnyére válhat, hogy csökkenhetnek az adminisztrációs terhek, egyszerűsödhetnek az eljárások, az évenkénti papírmunkát több évre szóló megoldások válthatják fel. Glattfelder Béla ezzel kapcsolatban megjegyezte: néhány zöldítési kötelezettség eltörlése miatt valóban csökkennek majd az ilyen terhek, másrészről viszont az újabb szabályok bevezetése miatt „bürokratikus rémálom” válhat valóra.

Birtokméret szempontjából a kisebbek érvényesülnek majd jobban: kizárólag a száz hektár alatti területek juthatnak majd ilyen segítségekhez.
 
Pénzt kap a disznó, a csirke

Az EP javaslata lehetővé tenné a baromfi-, és sertéstenyésztés közvetlen támogatását is: Magyarország jelen állás szerint a közvetlen kifizetések 15 százalékát, mintegy 50 milliárd forintot termeléshez kötött támogatásként költheti majd el. Glattfelder Béla kiemelte a dohánytermesztéssel kapcsolatban elért eredményeket is. Mint mondta, a dohánytermesztés megőrzése az ország keleti része számára rendkívül fontos, hiszen 20 ezer, főként roma származású, alacsonyan képzett munkavállaló számára jelent megélhetést.

Cukor, tej, bor

Biztosan megszűnik a termelési mennyiséget 1984 óta szabályozó tejkvóta-rendszer. A termelésüket öt százalékkal csökkentő gazdáknak az unió kezdetben külön támogatást nyújtana, viszont a termékelőállítást öt százaléknál többel növelőket bírsággal sújtaná. Magyar viszonylatban ez azt jelenti, nincs értelme növelni termelésünket, mert a szabályozás kiindulópontja a jelenlegi termelésmennyiség. Glattfelder úgy véli, a tejkvóták helyébe lépő szabályozások nem lesznek képesek biztosítani a termelők számára a piac stabilitását. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár egy korábbi bejelentése szerint Magyarország a helyi gazdák kárát tejcsomag bevezetésével ellensúlyozná.

Egyelőre megmaradhat viszont a cukorkvóta-rendszer, aminek kivezetése nehéz helyzetbe hozná az európai termelőket, hiszen a répacukor nem versenyképes a nádcukorral szemben. Magyarországon két álláspont ütközik a témában. Egyrészt, a cukorkvóta eltörlésével valószínűleg bezárna a kaposvári répacukorgyár: az alacsony működési költségek ellenére ugyanis a klimatikus adottságok miatt háromszor gazdaságosabb a cukorrépát termeszteni Nyugat-Európában.

Másrészt viszont a kvótarendszer eltörlésével hazánk lehetőséget kaphatna az izocukor-gyártás fellendítésére. Glattfelder szerint a Szabadegyházán működő izocukor-gyár révén „az unióban Magyarország a legnagyobb és legversenyképesebb izocukor-termelő”. A képviselő elérte, hogy ennek kvótája 30 ezer tonnával emelkedhessen, ami szerinte egyedülálló lehetőség az unióban. Glattfelder úgy véli, az Európai Parlament hosszú távon a kvóták fokozatos kivezetésére törekszik majd.

A szőlőtelepítési jogok eltörlése szintén hátrányosan érintené hazánkat a mediterrán borászatok előnyei miatt, erre azonban 2030-ig nem kerülhet sor. Mivel Magyarországon korábban nagy arányban vágtak ki tőkéket, egyelőre bőven van lehetőségünk újakat telepíteni anélkül, hogy elérnénk az unió által meghúzott határt.

Fejlődő vidékek

Vidékfejlesztésre összesen csaknem 85 milliárd euró juthat a KAP-ból, az éves, valamint tagállamok közötti megoszlásról azonban még nem döntöttek. A rendszer rugalmasságát a területek közötti megosztás vizsgálata, és a hatékonyság jutalmazása, illetve az összegek átcsoportosítási lehetőségei biztosíthatják majd. Utóbbi értelmében a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési források között 15-25 százalékot csoportosíthatnának át az országok. Hazánkban a vidékfejlesztési támogatások mintegy 400 millió euróval csökkennek, ám ezt a pénzt az ország más forrásokból, például a kohéziós alapból kiegészítheti.

Magyarország a következő időszakban évi 40 milliárd forintot fordíthat majd vidékfejlesztésre. A Mandinernek nyilatkozó fideszes képviselő szerint ez akkor lenne igazán előnyös, ha a forrásokat szabadabban használhatnánk fel, például  erdőtelepítések segítésére. Ennek hiányában szerinte nem biztos, hogy értelmesen fel lehet használni a hatalmas összeget, így rengeteg értelmetlen túltámogatás fordulhat elő.

Az öntözőrendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó beruházásokat, valamint az eredetileg tervezett 25 százalékos vízhasználat-csökkenés eltörlését ugyanakkor pozitívan értékelte a politikus, hiszen ez Magyarországon kulcsfontosságú az egyre gyakoribb szárazságok miatt.

Szintén csökkennek az agrárium és a vidékfejlesztés kifizetései, mintegy 11,7 millió euró összegben. Ez valamivel több, mint kétszáz gazdaságot érint, a forrás ugyanakkor átcsoportosítható lehet innovációs célokra. Ennek oka, hogy a vidékfejlesztés irányelvei szerint prioritásként kell alkalmazni az innovációt, a környezetvédelmet, illetve a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elveit. Emellett előnyt élveznek a tudástranszfert, a versenyképességet javító, a kockázatkezelést és az erőforrás hatékony felhasználását elősegítő módszerek is.

Kötelezően zöldebb?

A bizottság javaslata alapján a hektáralapú közvetlen kifizetések 30 százaléka olyan gazdákhoz kerülne, akik környezetbarátabbá tennék működésüket. Glattfelder úgy véli, komoly vitákra számíthatunk ezzel kapcsolatban, mások ugyanis akár a támogatás felét, vagy egészét is kizárólag ilyen termelőknek adnák.

A bizottság korábban kötelező zöldítést javasolt, végül ezt rugalmasabbá tették – például birtokméret alapján mentesség lesz szerezhető –, és a fokozatos bevezetését szorgalmazták. A zöld komponens három fő eleme a termesztett növények diverzifikálása, az állandó legelők fenntartása, valamint úgynevezett „ökológiai jelentőségű” területek fenntartása – azaz sövények, fasorok, meghagyása – lesz, a művelt terület adott százalékán. Egyes kezdeményezések nyomán a kötelező zöldítést egyenértékű intézkedésekkel is ki lehetne majd váltani.

Glattfelder Béla elmondta: „a mezőgazdaság legfontosabb feladata az élelmiszertermelés, és nem a környezetvédelem”. Megjegyezte, miközben Európa egészére vetítve csökken a támogatás mértéke – Magyarországon ez nő –, nem helyes, hogy a gazdáktól egyre többet várnak el, és a termelés mellett a környezetet is óvniuk kell. Az Európai Parlament jelenlegi álláspontja azonban nem végleges. A KAP 2014-2020 közötti jövőjéről az uniós vezetők idén júniusban kívánnak megállapodásra jutni.