Nem Magyarország az egyetlen ország, ahol a politikusok megpróbálják befolyásolni a monetáris politikát – hangsúlyozták csütörtöki helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
William Jackson, az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőcsoport, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza a jegybanki függetlenség általános felzárkózó térségi helyzetéről befektetők számára összeállított elemzésében Magyarországot ugyanakkor mégis „figyelemreméltó kivételnek” nevezte. Véleménye szerint ugyanis Matolcsy György MNB-elnöki kinevezése felveti azt a lehetőséget, hogy a magyar jegybank az inflációkövetést előíró mandátumra kevés figyelmet fordítva folytatja a kormány növekedésösztönző terveit támogató monetáris enyhítést. A Capital Economics londoni elemzője szerint ez gyengítené az MNB függetlenségét és hitelességét.
Jackson az elemzésben ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a politika Magyarországon kívül más országokban is igyekszik befolyást szerezni a pénzügypolitika felett. A legutóbbi időben Lengyelországban, Oroszországban, Törökországban és Thaiföldön is vezető kormánytisztviselők követeltek alacsonyabb jegybanki kamatokat, Indonéziában az államfő a jelenlegi pénzügyminisztert jelölte a központi bank következő elnökének, és Oroszországban is egyre több találgatás szól arról, hogy a nyáron egy kormányzati szövetséges kerül az orosz jegybank élére – áll a Capital Economics csütörtöki londoni elemzésében. A helyzetértékelés szerzője szerint részben a fejlett gazdaságokban elhangzott hasonló felhívások ösztönözhették a felzárkózó térség politikusait arra, hogy a monetáris politika lazítását követeljék. Az utóbbi hetekben például a japán jegybank azzal került a lapok szalagcímeibe, hogy emelte az inflációs célt, miután az új japán kormány erre felszólította.
Jackson szerint ugyanakkor valószínűleg alaptalanok azok a félelmek, hogy a felzárkózó térségben a helyi jegybankok függetlenségének két évtizede zajló erősödési folyamata – melyet az infláció markáns csökkenése kísért – most visszafordulna. Abban, hogy pénzügyminisztereket neveznek ki a jegybankok élére, nincs semmi újdonság, és ez nem is károsítja feltétlenül a monetáris politika döntéshozatali hitelességét. Augustin Carstens például, aki 2010-ben a mexikói pénzügyminiszteri tisztségből került a jegybank élére, széleskörű piaci megbecsültségnek örvend. Matolcsy György kinevezése ugyanakkor azért ennyire vitatott döntés, mert nemzetgazdasági miniszterként ő volt a fő proponálója a kormány „unortodox” költségvetési politikájának, amely károsította a befektetői bizalmat – vélekedett a Capital Economics csütörtöki elemzésének szerzője.
Jackson szerint mindazonáltal az összkép változatlanul azt mutatja, hogy a felzárkózó gazdaságok jegybankjai ma sokkal függetlenebbek és hitelesebbek, mint két évtizeddel ezelőtt. A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint valójában az is a felzárkózó térségi központi bankok függetlenségére vall, hogy a helyi politikusok a monetáris politika lazítását követelik. Ugyanis e követelések egyik lehetséges értelmezése az, hogy a politikusok azért adnak hangot nyilvánosan elégedetlenségüknek, mivel alig van közvetlen befolyásuk a monetáris döntésekre.
Ennek további bizonyítéka, hogy a piacokat a jelek szerint nem nagyon rázzák meg a jegybanki kamatcsökkentésekre vonatkozó politikusi felhívások. Mindezt egybevetve, vannak aggályos jelenségek a felzárkózó térségi jegybankok függetlenségével kapcsolatban – ezek közül a leginkább figyelemreméltó Magyarország –, összességében azonban a felzárkózó gazdaságok központi bankjai egyre inkább autonómnak és hitelesnek tűnnek – áll a Capital Economics csütörtöki londoni helyzetértékelésében.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai az MNB élén lezajlott váltás utáni helyzetről ugyancsak csütörtökön összeállított elemzésükben azt valószínűsítették, hogy a monetáris politika enyhítésének fő csatornája továbbra is a kamatcsökkentés marad, de lehetséges ennek kiegészítése a bankoknak nyújtandó, célzott hitelezés-támogató finanszírozással.
A cég elemzői szerint várható az is, hogy az MNB ismét hozzájárul devizatartalékaiból a devizaalapú hitelállomány csökkentését célzó kormányzati programokhoz. A JP Morgan szakértői szerint a gyengébb forinttal szembeni jegybanki tűrésküszöb a magyar gazdaság devizaadósság-kitettségének csökkenésével arányosan emelkedhet, és ezzel szélesedhet a kamatcsökkentési mozgástér is. Mindezek alapján a ház londoni elemzői nem zárták ki csütörtöki értékelésükben azt, hogy az MNB a JP Morgan jelenlegi prognózisában szereplő 4,50 százalékos idei kamatmélypont alá csökkenti irányadó kamatát.
A JP Morgan közgazdászai ugyanakkor valószínűtlennek nevezték, hogy a magyar jegybank mennyiségi enyhítésbe – vagyis likviditáspótló célú másodpiaci állampapír-vásárlásba - kezdene. Ezt a monetáris eszközt az MNB eddig szigorúan csak válságkezelésre használta, 2008 végétől, amikor e fellépés ellensúlyozta a külföldi tulajdonban lévő magyar állampapírok nagyarányú eladási hullámát és javította a másodpiaci likviditást. Jelenleg azonban bőséges a forintlikviditás, és nincs érdemi likviditási stresszhelyzet az állampapírpiacon – hangsúlyozták csütörtöki elemzésükben a JP Morgan szakértői.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Jelentősen csökkent az MNB inflációs előrejelzése.
A Varga Mihály vezette testület lejjebb vitte a kamat mértékét.
A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a tőzsdei kibocsátónak legkésőbb idén február 12-ig nyilvánosan kommunikálnia kellett volna a befektetőknek a Barátság kőolajvezeték tartós leállásáról, illetve az olajimport pótlására megtett intézkedéseinek előkészítéséről, de ezt csak napokkal később tette meg.
Az előrejelzések szerint a Magyar Nemzeti Bank kedden akár 25 bázisponttal is csökkentheti az alapkamatot, bár az iráni konfliktus újabb fordulata még közbeszólhat.
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
Most minden azon múlik, mennyire lesz tartós az iráni-amerikai megállapodás. Ha tényleg vége a háborúnak, az a magyar gazdaságra, így a forintra nézve is nagyon jó hatással lehet, de más területeken is megérezhetjük a döntés következményeit, így például az üzemanyagáraknál.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
