Nem Magyarország az egyetlen ország, ahol a politikusok megpróbálják befolyásolni a monetáris politikát – hangsúlyozták csütörtöki helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
William Jackson, az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőcsoport, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza a jegybanki függetlenség általános felzárkózó térségi helyzetéről befektetők számára összeállított elemzésében Magyarországot ugyanakkor mégis „figyelemreméltó kivételnek” nevezte. Véleménye szerint ugyanis Matolcsy György MNB-elnöki kinevezése felveti azt a lehetőséget, hogy a magyar jegybank az inflációkövetést előíró mandátumra kevés figyelmet fordítva folytatja a kormány növekedésösztönző terveit támogató monetáris enyhítést. A Capital Economics londoni elemzője szerint ez gyengítené az MNB függetlenségét és hitelességét.
Jackson az elemzésben ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a politika Magyarországon kívül más országokban is igyekszik befolyást szerezni a pénzügypolitika felett. A legutóbbi időben Lengyelországban, Oroszországban, Törökországban és Thaiföldön is vezető kormánytisztviselők követeltek alacsonyabb jegybanki kamatokat, Indonéziában az államfő a jelenlegi pénzügyminisztert jelölte a központi bank következő elnökének, és Oroszországban is egyre több találgatás szól arról, hogy a nyáron egy kormányzati szövetséges kerül az orosz jegybank élére – áll a Capital Economics csütörtöki londoni elemzésében. A helyzetértékelés szerzője szerint részben a fejlett gazdaságokban elhangzott hasonló felhívások ösztönözhették a felzárkózó térség politikusait arra, hogy a monetáris politika lazítását követeljék. Az utóbbi hetekben például a japán jegybank azzal került a lapok szalagcímeibe, hogy emelte az inflációs célt, miután az új japán kormány erre felszólította.
Jackson szerint ugyanakkor valószínűleg alaptalanok azok a félelmek, hogy a felzárkózó térségben a helyi jegybankok függetlenségének két évtizede zajló erősödési folyamata – melyet az infláció markáns csökkenése kísért – most visszafordulna. Abban, hogy pénzügyminisztereket neveznek ki a jegybankok élére, nincs semmi újdonság, és ez nem is károsítja feltétlenül a monetáris politika döntéshozatali hitelességét. Augustin Carstens például, aki 2010-ben a mexikói pénzügyminiszteri tisztségből került a jegybank élére, széleskörű piaci megbecsültségnek örvend. Matolcsy György kinevezése ugyanakkor azért ennyire vitatott döntés, mert nemzetgazdasági miniszterként ő volt a fő proponálója a kormány „unortodox” költségvetési politikájának, amely károsította a befektetői bizalmat – vélekedett a Capital Economics csütörtöki elemzésének szerzője.
Jackson szerint mindazonáltal az összkép változatlanul azt mutatja, hogy a felzárkózó gazdaságok jegybankjai ma sokkal függetlenebbek és hitelesebbek, mint két évtizeddel ezelőtt. A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint valójában az is a felzárkózó térségi központi bankok függetlenségére vall, hogy a helyi politikusok a monetáris politika lazítását követelik. Ugyanis e követelések egyik lehetséges értelmezése az, hogy a politikusok azért adnak hangot nyilvánosan elégedetlenségüknek, mivel alig van közvetlen befolyásuk a monetáris döntésekre.
Ennek további bizonyítéka, hogy a piacokat a jelek szerint nem nagyon rázzák meg a jegybanki kamatcsökkentésekre vonatkozó politikusi felhívások. Mindezt egybevetve, vannak aggályos jelenségek a felzárkózó térségi jegybankok függetlenségével kapcsolatban – ezek közül a leginkább figyelemreméltó Magyarország –, összességében azonban a felzárkózó gazdaságok központi bankjai egyre inkább autonómnak és hitelesnek tűnnek – áll a Capital Economics csütörtöki londoni helyzetértékelésében.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai az MNB élén lezajlott váltás utáni helyzetről ugyancsak csütörtökön összeállított elemzésükben azt valószínűsítették, hogy a monetáris politika enyhítésének fő csatornája továbbra is a kamatcsökkentés marad, de lehetséges ennek kiegészítése a bankoknak nyújtandó, célzott hitelezés-támogató finanszírozással.
A cég elemzői szerint várható az is, hogy az MNB ismét hozzájárul devizatartalékaiból a devizaalapú hitelállomány csökkentését célzó kormányzati programokhoz. A JP Morgan szakértői szerint a gyengébb forinttal szembeni jegybanki tűrésküszöb a magyar gazdaság devizaadósság-kitettségének csökkenésével arányosan emelkedhet, és ezzel szélesedhet a kamatcsökkentési mozgástér is. Mindezek alapján a ház londoni elemzői nem zárták ki csütörtöki értékelésükben azt, hogy az MNB a JP Morgan jelenlegi prognózisában szereplő 4,50 százalékos idei kamatmélypont alá csökkenti irányadó kamatát.
A JP Morgan közgazdászai ugyanakkor valószínűtlennek nevezték, hogy a magyar jegybank mennyiségi enyhítésbe – vagyis likviditáspótló célú másodpiaci állampapír-vásárlásba - kezdene. Ezt a monetáris eszközt az MNB eddig szigorúan csak válságkezelésre használta, 2008 végétől, amikor e fellépés ellensúlyozta a külföldi tulajdonban lévő magyar állampapírok nagyarányú eladási hullámát és javította a másodpiaci likviditást. Jelenleg azonban bőséges a forintlikviditás, és nincs érdemi likviditási stresszhelyzet az állampapírpiacon – hangsúlyozták csütörtöki elemzésükben a JP Morgan szakértői.
Kína a klímakonferencia után a zöldtechnológia globális vezetőjeként pozicionálja magát, miközben egyre mélyebb függőségi viszonyokat épít ki. Az EU számára ez egyszerre jelent erősödő együttműködési kényszert és növekvő kockázatot.
Karácsony előtt az utolsó autók is legördülnek a gyártósorról.
A pártelnököt a bosszú hajtja, ezért nem zavarja, hogy a balliberális közgazdászok programját akarja pártja megvalósítani.
„A jó szándék, az ilyen kis helyen is elfér” – szögezte le a miniszterelnök.
Történelmi jelentőségű bérnövekedés jöhet.
De a cikk persze azon aggodalmaskodik, hogy emiatt hatalomra kerülhet a „szélsőjobb”.
Sepsiszentgyörgy mindent megtett a csendes adventért – de úgy tűnik, hiába.
Nem erre számított az Európai Bizottság elnöke.
