Bajnai szerint tőkére és innovációra van szükség

A térség országai kettős kihívás előtt állnak: egyrészt folytatniuk kell a felzárkózást Európa nyugati feléhez, másrészt ezt úgy kell elérniük, hogy ne kövessék el ugyanazokat a hibákat, mint a válságban lévő euróövezet – fejtegette előadásában a volt miniszterelnök a WIIW bécsi gazdasági kutatóintézet rendezvényén. Kifejtette: a válság előtt a felzárkózás fő alapja az volt, hogy a régió „Európa termelési övezetévé” vált, a válság alatt azonban lelassult a tőkebeáramlás, emellett az olcsó erőforrások is elfogyni látszanak egyes országokban. Közép- és Kelet-Európa – mondta – most választás előtt áll, hogy megpróbál-e lépést tartani a nyugat-európai tudásalapú társadalmakkal, vagy a perifériára szorul.

A felzárkózás érdekében javítani kell a munkaerő képzését, beleértve a felsőoktatást is – jelentette ki. „Nem csökkenteni kell a felsőoktatás támogatását, ahogy hazámban is, hanem növelni” – mondta. „Az oktatás, ezen belül a felsőoktatás, a válságban sem lehet pénzkérdés, hanem nemzeti stratégiai kérdés” – tette hozzá. A térség országai – mondta – továbbra is „alultőkésítettek”, ezért képesnek kell lenniük tőkét vonzani, de arra is, hogy megtartsák a hazai tőkét. A növekedés újraindulásához kedvező üzleti környezetre, a korrupció csökkentésére, jogállamiságra, stabilitásra van szükség – hangsúlyozta. Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nézete szerint a régió globális összehasonlításban kicsi tőzsdéi számára előnyöket hozhat az integráció az elektronikus kereskedelem világában.

A térség szinte valamennyi országában strukturális probléma Bajnai szerint, hogy magas termelékenységű multinacionális vállalatok és alacsony termelékenységű helyi vállalatok léteznek egymás mellett, ezért szükség van a hazai innováció támogatására. A konvergencia folyamat fenntartása érdekében hosszú távon legalább az európai átlagot két százalékkal meghaladó növekedési potenciált kell felmutatniuk a régió országainak Bajnai Gordon szerint. Nézete szerint az EU-ban nettó befizető országok – mint Németország vagy Hollandia – polgáraitól nem lehet elvárni, hogy újabb „biankó csekket” töltsenek ki az unió számára, az viszont elvárható, hogy az olyan folyamatban lévő strukturális reformok – mint az úgynevezett európai szemeszter – mellé álljanak, amelyek garantálják, hogy ne következzen be még egyszer ilyen jellegű válság. Görögország polgárai számára – mondta – perspektívát kell kínálni, „hogy lássák a fényt alagút végén”, de ennek feltétele egy hosszú távú, intézményi reformokat és megszorításokat tartalmazó terv.

Ugyanakkor Bajnai szerint az EU-ból nem válhat egyfajta „Európai Egyesült Államok”, a nemzeti parlamentek, a nemzeti identitás és a nyelvek fennmaradnak. Úgy vélekedett, erősíteni kell a közvetlen legitimációval rendelkező nemzeti parlamentek szerepét az EU-ban.