Bajnai: Megbukott a gazdaságpolitikai kurzus

Növekedési paktumot kell kötni azokkal a szektorokkal, amelyek jelenleg forrásokat vonnak ki az országból: ha beruháznak, annak értékét levonhassák a különadókból – mondta Bajnai Gordon, az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség vezetője egy keddi budapesti szakmai fórumon. A volt miniszterelnök a GKI Gazdaságkutató által szervezett, Gazdasági kormányzás csendesülő (?) viharban című konferencián úgy fogalmazott: a jelenlegi gazdaságpolitikai mix olyan, hogy csak ésszel, fokozatosan lehet kivezetni a különadókat, amelyeket nem megszüntetni kell, hanem – a versenyképesség biztosítása érdekében is – európai szintre csökkenteni.

Bajnai Gordon kijelentette: jó költségvetési politikára és szakszerű, hatékony jegybanki politikára van szükség. Kifejtette: a növekedésösztönzés esetében a kezdeményezés mindig a költségvetési politika feladata; a kormánynak kell olyan politikát folytatnia, ami lehetővé teszi a jegybanknak, hogy a gazdaságpolitikát segítő politikát folytasson. A jegybank elsődleges feladata az árstabilitás fenntartása kell, hogy legyen.

A Haza és Haladás Alapítvány alapítója szerint meg kell tartani a költségvetés egyensúlyát. Kifejtette: a gond immár nem a túlköltekezéssel van, hanem azzal, hogy „zuhan vissza” a gazdaság kibocsátása. „Őrült nagy tartalékok” – talán a tömegközlekedési támogatások kivételével – nincsenek már a költségvetésben, ezért növekedési fordulatot kell elérni – mondta. A politikus szerint a jelenlegi gazdaságpolitika változatlanságát feltételezve már jövőre 300 milliárd forintos költségvetési kiigazítás válik szükségessé.    

Bajnai Gordon úgy vélte, megbukott az elmúlt három év gazdaságpolitikai kurzusa. A kudarcok között említette a kormány adósság ellen folytatott, véleménye szerint eredménytelen harcát, a növekedés hiányát, az alacsony beruházási rátát, a versenyképesség romlását, a forint gyengülését, továbbá a versenyszférában foglalkoztatottak számának változatlanságát. Mint mondta, a kormány gazdaságpolitikai rendszerét a hozzá nem értés, illetve a hatalmi és zsákmányszerzési logika határozza meg. „Ez a sajátos elegy alkot rendszert, és súlyosan visszaeső pályára terelte Magyarországot” – fogalmazott. Megismételte korábban ismertetett gondolatmenetét, amely szerint a növekedés beindításához először a bizalmat kell helyreállítani. A bizalom a beruáhzások növekedéséhez, majd az export bővüléséhez, a munkahelyteremtéshez, végül pedig a fogyasztás növekedéséhez vezethet, „ez az a pozitív kör, amibe a magyar gazdaságot bele kell lökni az elkövetkező időszakban”.

A bizalom helyreállítása érdekében Bajnai Gordon „sok kis innovációt”, így egy többéves gazdasági pályáról való megegyezést, egy adóalkotmány bevezetését, illetve a hatósági ellenőrzések esetében egy „sárga lapos rendszer” bevezetésének szükségességét emelte ki. Az Együtt 2014 vezetője fenntarthatatlan, kommunikációs célokat szolgáló lépéssorozatnak nevezte a rezsicsökkentést, amely csak kis részt ad vissza abból a kárból, ami – többek között – az egykulcsos adó bevezetése, illetve a forint gyengülése miatt érte a szegényebb rétegeket. Bajnai kijelentette azt is: 2014 után „átfogó és jelentős” oktatási reformra lesz szükség, amely a felsőoktatásban a minőséget, a közoktatásban pedig az egyenlő hozzáférést biztosítja.