Martonyi János külügyminiszter egy jobbikos képviselő írásbeli kérdésére válaszolva megjegyezte: ezek az incidensek súlyosan veszélyeztetik az ott élő magyar közösség biztonságát, és tartósan csökkenthetik a két ország közötti bizalmat.
A kormány aggódik a Vajdaságban az elmúlt hónapokban történt magyarellenes erőszakos cselekmények miatt, ezek az incidensek súlyosan veszélyeztetik az ott élő magyar közösség biztonságát, és tartósan csökkenthetik a két ország közötti bizalmat – emelte ki Martonyi János külügyminiszter a Baráth Zsolt (Jobbik) országgyűlési képviselő kérdésére adott írásbeli válaszában. Baráth Zsolt azt tudakolta a külügyminisztertől, hogy mit tesz a kormány „a szerb állam és egyes szerb társadalmi csoportok által terrorizált, Délvidéken élő magyarok védelmében”.
A külügyminiszter üdvözölte, hogy február 16-án Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Ivica Dacic szerb miniszterelnök, belügyminiszter megállapodott a leginkább érintett vajdasági települések közbiztonságának megerősítéséről és az események kivizsgálásának felgyorsításáról. Emellett a magyar diplomácia is több alkalommal felvetette a kérdést Szerbiának – tette hozzá. Kiemelte, Magyarország elvárja, hogy a szerb hatóságok gyorsak és határozottak legyenek az ügyek kivizsgálásában, az elkövetők felelősségre vonásában és a megelőzésben.
Természetesen a 2012. október 21-én Temerinben történt incidens miatt vád alá helyezett magyar nemzetiségűek esetében is határozottan elvárja a vádlottak jogainak tiszteletben tartását és a pártatlan, előítéletektől mentes eljárás biztosítását – mutatott rá. Martonyi János ugyanakkor kiemelte, a jelenlegi helyzetben különösen fontos, hogy a szerb igazságszolgáltatás legyen pártatlan, és tegye egyértelművé: nem mér kettős mércével magyar és szerb elkövetők, illetve áldozatok tekintetében.
A magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok alakulásában kedvező fejlemény, hogy Tomislav Nikolic szerb elnök tavaly novemberi hivatalos budapesti látogatása alkalmával megállapodás született a második világháború vajdasági magyar és szerb áldozatai előtti közös főhajtásról – idézte fel. Hozzátette, Magyarország továbbra is készül „erre a nemes gesztusra”, és bízik abban, hogy „a történelmi megbékélésben ellenérdekelt erők” nem veszélyeztetik magyarellenes cselekményekkel az előkészületek sikerét.
Martonyi János kitért arra is, hogy a kormány és a diplomácia a 2011-es szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény ügyében már bizonyította, hogy kész a legnagyobb határozottsággal fellépni a vajdasági magyarok érdekében. Szerbia tisztában van azzal, hogy Magyarország a szerb európai integrációs folyamat támogatását illetően kiemelt figyelemmel követi a vajdasági magyar közösség helyzetének alakulását - írta a külügyminiszter.
A szuverén Magyarországra az Európai Unió jelenti ma a legnagyobb veszélyt. Most egy liberális brüsszeli helytartó kormány lépett hivatalba – írta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt közzétett röpiratában.
Mindkét párt bejelentette négy alelnökét is.
Hosszú ideje vártuk már, hogy kompromisszum szülessen.
A szerb kormány nem akadályozza a pancsovai finomítót üzemeltető olajvállalatról zajló tárgyalásokat, a Mol és a Gazpromnyefty mostanra számos kérdésben meg tudott állapodni a NIS-tranzakció részleteiről.
A Tisza-kormány megalakulása óta kérdéses, lesz-e további együttműködés MOL és Szerbia között.
Egy friss felmérés szerint a kivándorlás mögött elsősorban gazdasági okok húzódnak meg.
Perintfalvi Rita, D. Tóth Kriszta, Szabó Tímea – többek között őket „jelölte” Facebookon államfőnek egy nőjogi aktivista, miután leszidta Vona Gábort, hogy csak férfiakat javasolt köztársasági elnöknek.
Majd egy hét múlva rádöbbentenek, hogy az ellenkezőjét kéne csinálni, és akkor azt meglépem suttyomban.
A Fidesz újraválasztott elnöke a korábbi igazságügyi miniszteréről is beszélt a párt kongresszusán.
