A Nemzeti Színház szakrális hely, melyet a jobboldali gondolat hozott létre – jelentette ki a Nemzeti Színház új igazgatója.
Ablonczy László, a Nemzeti Színház 1991 és 1999 közötti igazgatója a Püski Kiadó Nemzetközi, nemzeti, magyar című beszélgetéssorozatának első előadójaként a Testnevelési Egyetem aulájában a teátrum 1945 utáni időszakát idézte fel. Kitért Major Tamás tevékenységére, a társulat emblematikus tagjainak elüldözésére vagy öngyilkosságba kergetésére, végül a rendszerváltás utáni első évtizedre és a Kerényi Imrével folytatott vitákra.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház leendő igazgatója elmondta: egész délután szerződtetési tárgyalásokat folytatott abban a Nemzeti Színházban, ahol június 30-tól kezd el „igazán és végre” dolgozni; „abban színházban, ahová egész életemben készültem” – fogalmazott.
A rendező felidézte színházi pályájának kezdeteit, mikor 1993-ban Beregszászon létrehozták Kárpátalja első állandó társulatát, az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházat. „Gyönyörű időszaka volt a színházcsinálásnak” – emlékezett a kevés pénz ellenére hatalmas lelkesedéssel végzett munkára, mellyel elmondása szerint a közösséget kívánták szolgálni. Mint megjegyezte, ekkor még „szerette” a magyarországi színházi szakma, miután azonban az anyaországban is rendezni kezdett, elfordultak tőle, ahogy a kritikusok többsége később debreceni színigazgatói tevékenységéhez is ellenségesen viszonyult.
Vidnyánszky Attila szólt a „felvállaltan konzervatív, nemzeti gondolat mentén szerveződött” Magyar Teátrumi Társaság megalakulásának körülményeiről is, majd a szervezet által a szocialista kormány színházi törvénye ellen folytatott harcukról, amelyet a magyar színházi struktúra „csodája”, a társulati lét védelme érdekében folytattak. „Ahogy győzött a Fidesz-KDNP kormány, mi ezt a törvényt módosítottuk” – így jellemezte „első sikerüket”.
A színházi szakma kettéosztottsága nem szűnt meg, egymás mellett működik a Magyar Színházi Társaság és a Teátrumi Társaság. A szakma egy része szerint a Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színházban nem szabad rendezni, a színművészeti egyetem pedig „nagyon határozott gondolatok és ideológiák” mentén folyamatosan politizál.
Vidnyánszky Attila hangsúlyozta: paradigmaváltás jön, melynek részeként egy igazi, nagy Nemzeti Színházat szeretnének létrehozni. „A Nemzeti egy templom, spirituális, szakrális hely, a nemzet lelkéből született” – fogalmazott a teátrum leendő vezetője, hozzátéve: a Nemzeti Színházat „a jobboldali gondolat építette és tartotta életben, a másik fajta gondolat láttuk, mit csinált belőle”. Mint Vidnyánszky Attila elmondta: elindultak a szerződtetései tárgyalások, a napok fogynak, és „egyre közelebb van július 1-je”.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
A Nemzeti Színház igazgatója szerint Cserhalmi „léleknyomorító igazodási kényszerek” mentén éli életét.
„Lépésről lépésre, tégláról téglára, per aspera ad astra, lárifári” – írta a publicista.
„Csurka István leplezte le először a Soros-hálózatot” – fogalmazott a történész a politikus szobrának avatóünnepségén.
„Ha közösen döntünk, erősebbek leszünk” – jelentette ki a jobboldali politikus.
Szoboszlai Dominik kulcsfontosságú pozícióban mutatkozhat be a Fulham csapata ellen.
