Egy nemzetközi konferencián, Bernben tartott előadása kapcsán Sólyom László arról beszélt, hogy nagy jelentőségűnek tartja az Alkotmánybíróság két közelmúltbeli döntését: a mindenkire kiterjedő előzetes választási regisztráció alkotmányellenességének megállapítását, és az alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítését. A feliratkozás eltörléséről azt mondta: „nem biztos, hogy a Fidesznek nagyon fáj”, mert az saját táborán belül is népszerűtlen volt. Ugyanakkor e két döntés elvi jelentősége fontosabb pillanatnyi gyakorlati hatásuknál. Az Alkotmánybíróság ugyanis fellépett a napi érdekű, az alapelvekkel szembenálló alkotmánymódosítások ellen, valamint az ellen, hogy egyes rendelkezéseket azáltal vonnak ki az alkotmánybírósági kontroll alól, hogy az alaptörvény részévé teszik őket – magyarázta.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormánypárt formai döntésnek minősítette az átmeneti rendelkezések egy részének megsemmisítését, a volt köztársasági elnök úgy foglalt állást: az Ab fontos tartalmi követelményeket is megállapított az alkotmánymódosításokkal kapcsolatban. Hozzátette: majd kiderül, a kormánypártok csakugyan változatlan formában emelik-e be az alaptörvénybe most megsemmisített átmeneti rendelkezéseket. Ám szerinte ha az Ab kimondta, hogy a módosítások nem eredményezhetnek feloldhatatlan ellentmondást az alaptörvényben, meg kell találnia a módját, hogy e döntésének érvényt is szerezzen.
Az Alkotmánybíróság 1990-ben még azt mondta ki, hogy nem vizsgálja az alkotmánymódosításokat. Ám azóta gyökeresen megváltozott a helyzet, az alkotmányt elözönlötték a bele nem illő, pillanatnyi politikai célt szolgáló módosítások, ezért változtatni kellett ezen az állásponton. „Örülök, hogy a testület átlépte ezt a határt” – mondta Sólyom László, aki 1990 és 1998 között volt az Ab elnöke. A volt államfő szerint az említett Ab-határozatok indoklásából az derül ki, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvény értékrendjét, koherenciáját is szem előtt tartja. Ebből a szemléletből pedig az következik, hogy csak azt lehet beleírni az alkotmányba, ami annak többi részével, és mindenekelőtt az alapvető alkotmányos elvekkel összhangban van, vagyis az Ab megvizsgálhatja, hogy egy alkotmánymódosítás nem bontja-e meg a szöveg elvi egységét, koherenciáját – fejtette ki. Korábban az osztrák és a cseh alkotmánybíróság is kimondta, hogy vannak az alkotmányban olyan alapelvek, amelyekhez a többi rendelkezésnek igazodnia kell. Ez tükröződött már az Ab azon döntéséből is, amikor fontosabbnak ítélte a bírói függetlenséget a szintén alkotmányos szinten rögzített nyugdíjszabályoknál – jegyezte meg.