NOL: Biztos, hogy Matolcsy lesz az MNB vezetője

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új elnökét jelölő Orbán Viktor úgy fogalmazott: „az új jegybankelnök nagy eséllyel jobban fog teljesíteni, mint az előző”. A kormányfő azt mondta, nagyon hosszú ideje készíti elő a megfelelő döntést. Az MNB új vezetője jövő hétfőn lép hivatalba.

Ezzel párhuzamosan a NOL-nak kormányzati források megerősítették, hogy Matolcsy György lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) következő vezetője. A lap úgy értesült, Balog Ádám, a nemzetgazdasági tárca (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkárának neve is elhangzik majd pénteken. Ezek szerint Balog veheti át a március végén távozó Karvalits Ferenc posztját, míg Király Júlia helyére (akinek mandátuma július elején jár le) majd csak később jelölnek alelnököt - fogalmaz a lap.

Az NGM élére Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős miniszter kerülhet, Cséfalvay Zoltán parlamenti államtitkár maradhat, Naszvadi György államháztartásért felelős államtitkár viszont visszavonulhat. Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára az NGM-hez kerülhet.

Frissítés:

A Magyar Nemzeti Bank jövő hétfőn hivatalba lépő új elnökét jelölő kormányfő úgy fogalmazott: „az új jegybankelnök nagy eséllyel jobban fog teljesíteni, mint az előző”. „Nem először jelölök elnököt a jegybank élére. (...) Ismerem, hogy megy ez a váltás. Ismerem, milyenek a pénzpiac reakciói, tudom, hogy milyen a magyar gazdaság reakciója. Van a fejemben egy elképzelés arról, milyen egy jó jegybankelnök. Van egy elgondolás arról, hogyan tudna jobban teljesíteni a jegybank és a magyar gazdaság megfelelő személyi döntések esetében” – fejtette ki, hozzátéve, hogy mindent kellő súllyal és alapossággal átgondolt, a megfelelő döntést pedig nagyon hosszú ideje készíti elő. Az interjúban a kormányfő egyúttal megismételte azt is, hogy nem tervez kormányátalakítást.

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2013-ban 3 százalék feletti GDP-arányos államháztartási hiány várható Magyarországon, Orbán Viktor azt mondta, ez semmilyen feladatot nem ró a kormányra, mert az országnak van egy elfogadott költségvetése, azt fogják végrehajtani, ráadásul az ilyen típusú viták Brüsszel és Magyarország között eddig mindig a magyar fél sikerével zárultak. A büdzsé áll a lábán, a kabinetnek nincs oka változtatásra – jelentette ki, hozzátéve: „alig telt el az évből két hónap, nem jó dolog ugrabugrálni költségvetési ügyekben. Akinek szike van a kezében – márpedig a pénzügyminiszter kezében szike van –, az ne hadonásszon vele”. „Mi egyszer sem fogadtuk meg Brüsszelnek azokat a javaslatait, amelyek megszorításokról szóltak volna. Ha kell több bevétel, akkor a bankokat adóztatjuk, vagy az energiacégeket, vagy a nagy cégeket. Én nem akarom az embereket adóztatni” – mondta.

Az e-útdíj bevezetését és a pénztárgépek adóhivatallal való összekapcsolását a kormány végre fogja hajtani úgy, ahogyan az a költségvetésben szerepel - tette egyértelművé álláspontját a vitatott tételek ügyében a miniszterelnök, aki szerint ha valamiért hozzá kell nyúlni a büdzséhez, az nem negatív, hanem pozitív, a gazdaságélénkítés irányába mutató hír lesz.

Jó esély van szerinte a pedagóguséletpálya-modell eredetileg idénre ígért bevezetésére is. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, az ehhez szükséges forrást meg kell termelnie a magyar gazdaságnak. Ezért arra kérte a pedagógus-szakszervezeteket, ha azt szeretnénk, hogy ez sikerüljön, akkor ne sztrájkoljanak, hanem dolgozzanak.

A gazdasági visszaesést mutató 2012-es GDP-adatot Orbán Viktor úgy értékelte, hogy beütött az eurózóna második válsága, így Magyarország nem tudja eladni az EU-ban az itt megtermelt árukat olyan mennyiségben és olyan áron, mint korábban. Jelezte ugyanakkor, az ország ma már más elvek alapján működik, mint korábban, ami jó alapot ad ahhoz, hogy idén érzékelhetően növekedjen a gazdaság. Hozzátette, az államadósság-csökkentés is jól halad, és ebben az évben szintén jelentős ütemben mérséklik majd annak mértékét.

A kormányfő megerősítette, hogy az év közepén szeretnék szélesíteni a munkahelyvédelmi akciótervet. A bérből és fizetésből élők, a viszonylag alacsony keresetűek esetében pedig teljes egészében lehetővé akarják tenni a gyermekek után járó adókedvezmény leírását.

A gazdaság állapotával kapcsolatos álláspontját azzal összegezte, van egy saját kalkulációja arról, hogy az első fél év gazdasági adatai mennyivel lesznek jobbak a költségvetésben jelzettnél, ezt azonban nem árulta el, de azt mondta, jó esély lesz arra, hogy egy gazdasági szempontból sikeres hat hónap zárásaképpen újabb olyan programokat indítsanak, amelyek munkához segítik a bérből és fizetésből élőket, és emelik a jövedelmüket.

Orbán Viktor szólt az önkényuralmi – nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos – jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafus alkotmánybírósági (Ab) megsemmisítéséről is, jelezve, hogy nem találták meg a jogi megoldást, de „a helyzettel nem szívesen élnénk együtt”. Az Ab döntését ismét bántónak nevezte, mert szerinte amíg élnek olyan emberek, akiket ilyen szimbólumok jegyében üldöztek, deportáltak, nyomorítottak meg, addig „egész egyszerűen tapintatlanság” azt az álláspontot képviselni, hogy ilyen jelképeket szabadon lehet hordani.

Arra a kérdésre, hogy szerinte egyébként a kormány bírálhatja-e az Ab döntéseit, a miniszterelnök azt válaszolta: „azt nem hiszem, hogy be kellene tapasztani a szánkat (...), de kellő óvatossággal kell eljárni”, hogy ne alakuljon ki presztízs- vagy politikai vita az Ab és a végrehajtó hatalom, illetve a parlament között.