Az MLSZ szigorúbb fellépést ígér a gyűlöletkeltés ellen

Az MLSZ honlapjának beszámolója szerint a szervezet gyűlöletellenes kampány keretében kívánja megszólítani szurkolókat. A cselekvési terv kidolgozására március 31-ig kapott határidőt az illetékes testület. Ezzel párhuzamosan az elnökség felkérte az MLSZ központi hivatalát, hogy készítsen részletes intézkedési tervet, amelyben meghatározza a játékvezetők, szövetségi ellenőrök és a rendező klubok felelősségét, teendőit az esetleges rasszista megnyilvánulások esetén.

Ez konkrét és pontos feladatlistát jelent a mérkőzések megszakításával, felfüggesztésével és esetleges beszüntetésével kapcsolatban. Emellett a vezető testület a fegyelmi szabályzat felülvizsgálatát várja a megfelelő súlyú szankciókra és azok alkalmazására vonatkozóan. Ezen terv elkészítésére határidőnek március elsejét szabta meg.

„A mérkőzéseken a szurkolók által fontosnak tartott, mások provokálására, megsértésére nem alkalmas jelképek használatát továbbra sem gátolja meg az MLSZ” – emeli ki a beszámoló, amely leszögezi, a szövetség vezetése – mások mellett a Szurkolói Iroda tagjaival is egyeztetve – olyan hangulatot és körülményeket kíván teremteni a magyar stadionokban, amely méltó az ott zajló sportrendezvényekhez, és lehetőséget teremt arra, hogy a társadalom szélesebb tömegei válasszák programként a meccsre járást.

A magyar válogatottnak – jelen állás szerint – zárt kapuk mögött kell lejátszania március 22-én a románok elleni hazai világbajnoki selejtezőjét, mert az augusztus 15-én Budapesten rendezett, Izrael elleni barátságos mérkőzésen a szurkolók egy csoportja antiszemita rigmusokat kiabált, és sértő jelképeket mutatott fel. Az MLSZ, miután a nemzetközi szövetség (FIFA) elutasította a fellebbezését, bejelentette, hogy a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordul.

Az MLSZ elnöksége a csütörtöki ülésén áttekintette a társasági adótámogatási program helyzetét is. Eszerint a sportszervezetek eddig 32,9 milliárd forint támogatást tudtak lehívni, ennek döntő részét utánpótlás-nevelésre (17,1 milliárd) és infrastruktúrafejlesztésre (13,7 milliárd). A testület megállapította, a számok azt mutatják, hogy a stratégiai célnak megfelelően a pénzt a labdarúgásban jellemzően az utánpótlásra és az amatőr futballra használják fel. Az MLSZ a maga részéről a 2011/12-es időszakban 5,2 milliárdot hívott le, a 2012/13-asban pedig – a tervek szerint – 15,9 milliárdot fog. Ebből a Bozsik Programra 2 milliárd (az előző ciklusban 1,3 milliárd), a pályaépítésre 8,8 milliárd (1,3), a díjcsökkentésre 2,7 milliárd (2), személyi és egyéb költségekre 1,3 milliárd (0,6) és új elemként a telki edzőközpontra 1,1 milliárd jutna.

A jövőben szigorodik és megváltozik a támogatási eljárás. Ennek részeként újabb programokkal bővül az MLSZ által működtetett fejlesztések köre, így elindult a sporttelep-felújítási pályázat. Másrészt az eddigi tapasztalatok és az első két évben végrehajtott TAO-programok eredményei alapján fejlődik a kérelmek elbírálásának módszere, például meghatározza a szövetség a bérjellegű juttatások maximális mértékét, változik az utánpótláskorú játékosok után az egyesületek számára járó fejkvóta mértéke, összességében pedig cél, hogy minden területen erősödjön a pénz odaítélésének és felhasználásának hatékonysága.

Az elnökség döntött arról is, hogy az idei rendes küldöttközgyűlést május 8-án tartják meg, melynek napirendi pontjait a következő elnökségi ülésen határozzák meg.