Nincs valódi konzervatív párt a közép-európai országokban, mert a konzervativizmus elitista ideológia, a köré csoportosuló pártok is elitpártok, és kevés párt engedheti meg magának, hogy csak az elit támogatására támaszkodjon – hangzott el a Magyar Külügyi Intézetben (MKI) tartott hétfői beszélgetésen.
A rendezvényen bemutatták a Limes folyóirat Konzervativizmus 1989 után Közép-Európában című tematikus számát. Hamberger Judit, az MKI főmunkatársa, aki a cseh, a szlovák és a lengyel konzervatív pártokat vizsgálta a kiadványban közzétett írásában, kiemelte: bár a térségben a lengyel konzervatív pártok a legszervezettebbek, illetve a legrégibb hagyományokkal rendelkeznek, világosan megfogalmazzák, hogy az igazi konzervativizmusnak Közép-Európában nincs esélye. Érvelésük szerint ha létrejönne is egy tisztán konzervatív párt, sosem lesz akkora támogatottsága, hogy bejusson a parlamentbe, legfeljebb 2-3 százalékot érhet el a választásokon.
Mint mondta, a közép-európai országokban a konzervatív ideológia képviselői három fő értékrendet, eszmét vallva tömörültek: a nemzeti, a keresztény és a polgári konzervativizmus alapján szerveztek politikai pártokat. Ezeket az értékeket különböző mértékben vállalják fel, igazi konzervatív párt nincs, és az egyes országokban működő pártok eltérnek egymástól annak alapján, hogy mely értékeket tartják fontosnak – mutatott rá Hamberger Judit. Hozzátette, Szlovákiában például a nemzetállam megteremtése volt a fő cél a kilencvenes években, és bár a nemzetállam alapvetően konzervatív érték, minden pártnak fontos volt.
Szilágyi Imre, az MKI tudományos főmunkatársa hangsúlyozta, a konzervativizmus sem maradt ugyanolyan, mint ahogyan a 18. század végén megjelent. Két irányzata van, az egyik ragaszkodik a régi hagyományokhoz, a másik pedig azt vallja, hogy ez a szellemi irányzat az idők során változott. Szerbiáról azt mondta, az ország társadalmi szerkezete nem alkalmas arra, hogy igazi konzervatív, elitista párt jöjjön létre, ezért a konzervatív pártok külpolitikai kérdésekben akarják megjeleníteni az ideológiában központi helyet elfoglaló nemzet kérdését is, ezért szorgalmazzák a koszovói helyzet megoldását.
Virág Jenő főszerkesztő arról beszélt, hogy 1988-ban jelent meg a folyóirat első száma, akkor még természetvédelmi, természettudományi témájú írásokkal. Azért kapta a kiadvány a Limes nevet, mert Komáromhoz kötődik, és itt húzódott az ókori római provincia, Pannónia határa. Kezdetben főleg helytörténeti jellegű írásokat közöltek, majd egyre nagyobb szerepet kapott a közép-európaiság kérdésköre – idézte fel. Véleménye szerint hiánypótló szerepre vállalkoztak, mert tematikus számokat jelentettek meg fontos történelmi kérdések elemzésére. Tavaly például Közép-Európa vallási, etnikai és kulturális megosztottságával, az erdélyi magyarság történetével is foglalkoztak – tette hozzá. Hangoztatta, hogy jelenleg bizonytalan a folyóirat jövője, 2013-ban legfeljebb egy számot tudnak kiadni.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A miniszterelnök felrakta Magyarországot a világpolitika térképére – véli Sohrab Ahmari, a New York Post véleményrovatának korábbi szerkesztője, a Compact Magazine alapítója, aki a Politico szerint Donald Trump alelnökjelöltjének a szűk belső köréhez tartozik.
A volt ausztrál miniszterelnök azt üzeni a jobboldalnak: vannak olyan harcok, amelyeket egyszerűen meg kell vívni és nem szabad visszariadni tőlük.
Vance alelnökjelöltsége új irányt jelez a republikánusok számára.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
Bemutatták a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötetét.
Tombolt a vihar, ezért komoly rutinra volt szüksége a pilótának.
