Magyar vasúti helységnévtáblát tett ki a Felvidéken az MKP

A helységnévtábla felerősítése után Berényi József hangsúlyozta: ennek a településnek a lakossága döntő többségében magyar, így a kétnyelvűségnek itt természetesnek kellene lennie. A vasúti előírásoknak megfelelő méretű, magyar nyelvű helységnévtáblát az ekecsi vasúti megálló közelében, az utasok számára jól látható helyen, egy kerítésen lévő reklámtáblára csavarozták fel. A tábla addig marad ezen a helyen, amíg a vasúttársaság lehetővé nem teszi, hogy a magyar felirat felkerüljön a megálló épületére – közölte Berényi József. Hozzátette: a helyi közösségek számára az önbecsülésről is szól a magyar nyelvű helységnévtábla kihelyezése, ezért reméli, hogy a vasút illetékesei változtatnak eddigi álláspontjukon.

Polák László, Ekecs polgármestere az MTI-nek nyilatkozva azt fejtegette, hogy a kilencedik századból származó magyar helységnevet már régen fel kellett volna tüntetni az állomáson, annál is inkább, mert a községben a hivatalos feliratokat mindkét nyelven kiírják, és az senkit sem zavar.

Az ekecsi eseménnyel közel egy időben négy másik felvidéki település vasúti megállójában is magyar nyelvű helységnévtáblákat helyeztek ki az MKP képviselői a helyi önkormányzatokkal együttműködve. A párt azzal számol, hogy a jövő héten újabb helységnévtáblákat tesznek ki.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala civil ernyőszervezet, amely széles körű közösségi és önkormányzati összefogást kezdeményezett a vasúti kétnyelvűség rendezése érdekében, a táblaállítást követően levélben fejezte ki köszönetét az MKP-nak az „ügy előmozdításába fektetett munkájáért”. A szervezet csütörtökön sajtóközleményben számolt be arról, hogy sikerült összesíteniük a vasúti kétnyelvűsítő kampány, illetve az önkormányzati megkeresés-sorozat eddigi eredményeit. Ebből kitűnik, hogy az ügyben általuk megkeresett magyarlakta települések önkormányzatainak csaknem egyharmada már elküldte a vasúti helységnévtáblák kétnyelvű megjelenítésének megvalósítását célzó kérvényét a vasúttársaságnak.

Szlovákiában a kisebbségi nyelvhasználati törvény lehetővé teszi, hogy a legalább 20 százalék nemzetiségi lakost befogadó települések vasútállomásán a kisebbség nyelvén is feltüntessék a helység nevét. Az ezzel kapcsolatos megkereséseket a vasút a közlekedési törvényre hivatkozva utasította el, amelynek alapján csak szlovák nyelven lehet kiírni az állomásokon a települések nevét. A két törvény egymásnak ellentmondó előírásainak harmonizálását az idei év második felére ígérte a közlekedésügyi tárca.