Fellegi rasszistának nevezte Bayer írásait

Fellegi Tamás volt nemzeti fejlesztési és tárca nélküli minisztert, az amerikai képviselőház külügyi bizottsága egyik albizottsága hallgatta meg tanúként szerdán Washingtonban. Fellegi felszólalásának első alaptétele szerint az antiszemitizmus erősödőben van Magyarországon, aminek magva a magyarországi demokratikus átmenet tökéletlensége miatti csalódottság, valamint a mély politikai, erkölcsi és gazdasági válság, amely szerinte 2006 óta uralja Magyarországot. 

A második szerint a 10 százalékos támogatottságot élvező Jobbik egy nyíltan antiszemita párt. „Világos demarkációs vonal húzódik a Jobbik, illetve a jobbközép kormány és a többi fősodorbeli politikai párt között” – mondta. A harmadik tétel szerint Magyarországon zsidó reneszánsz zajlik, amit minden fősodorbeli párt üdvözöl és bátorít.

„A magyar holokauszt, amely a magyar politikai vezetés aktív részvételével zajlott le, az egész nemzet tragédiájává vált” – jelentette ki az antiszemitizmust történelmi perspektívába helyező vallomásában. Mint mondta, a kommunista uralom alatt az egypártrendszer megakadályozta ugyan a múlttal való szembenézést, de az antiszemitizmus tetten érhető volt a kommunista elit belharcaiban. Az akkori társadalomban az antiszemitizmus Izrael-ellenes beállítottságként jelent meg. 

A demokratikus átalakulás lehetővé tette a „korábban elnyomott csalódottság felszínre kerülését és a nyílt vitát”, egyúttal a mindig is meglévő antiszemitizmus is megnyilvánult. „Több nyíltan antiszemita politikai és civil szervezet is megjelent, de ezek soha – hadd ismételjem meg ezt a pontot: soha – nem jutottak kormányra” – hangoztatta Fellegi.

A Jobbikot nyíltan antiszemita és romaellenes pártként jellemezte, amelynek „lényege a status quo-ra adott zsigeri reakció”. A párt 2010-es megerősödését összefüggésbe hozta a nyolcévi szocialista-liberális kormányzással, amely szerinte a gazdasági összeomlás szélére sodorta az országot és a falusi lakosságot helyi bandák prédájává tette. Elmondta, hogy Jobbiknak „félkatonai szárnya is van”, amely a betiltása ellenére mindig újból feltalálja magát, a szólás szabadsága pedig lehetővé teszi a pártnak, hogy rasszista nézeteit a médiájában és a magyar parlamentben is hangoztassa. 

„Személy szerint úgy gondolom, hogy ennek a legnegatívabb következménye a rasszizmussal szembeni közösségi érzékenység hanyatlása” – mondta. – „Akár elvetik az emberek a Jobbik nézeteit, akár nem, a párt jelen van.”

„Újonnan született demokráciánkban mind az antiszemitizmus, mind a zsidópárti érzelmek nyíltan politikai jellegűvé váltak. Politikai pártok és civil szervezetek nagyon gyorsan felismerték, hogyan lehet az antiszemitizmust felhasználni arra, hogy politikai támogatásra és rokonszenvre leljenek otthon és külföldön. Az antiszemitizmus politikai kártyává vált” – mondta Fellegi. 

Hozzátette: a szavazói magatartásformák és a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy jelentős átfedés van a baloldal és a Jobbik szavazói között. „Jelenti-e ez azt, hogy a politikai baloldal rasszista vagy hogy a jobbközép mentes az előítéletektől? A válasz mindkét kérdésre: nem” – jelentette ki Fellegi Tamás.

Véleménye szerint aligha vitatható, hogy a jobbközéphez köthető egyes újságírók bizonyos írásai, így Bayer Zsolt „hírhedt kommentárjai ne lennének rasszistának ítélhetők”. „Szintén tény, hogy vannak olyan, a jobbközéphez köthető személyek, akik támogatják Horthy tengernagy történelmi korszakának rehabilitálását. Személy szerint ellenzem a rehabilitálását és ez vonatkozik azon korszak politikai és irodalmi szereplőinek széles körére is” – mondta.

Fellegi a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) létrehozásától az első holokauszttagadó elítéléséig 16 pontban összegezte azokat a lépéseket, amelyeket a szabad Magyarország a zsidósággal való megbékélés érdekében tett. Megemlítette egyebek között a holokauszt-emléknap és a holokauszt oktatásának bevezetését az iskolákban, a Holokauszt Emlékközpont, a Terror Háza és Tom Lantos Intézet létrehozását, a vérkorszak túlélőinek kárpótlását és nyugdíjának megduplázását, a Wallenberg-emlékév megtartását, a félkatonai csoportok betiltását, a kuruc.info betiltásának kérését Washingtontól és az országgyűlési házszabály szigorítását a gyűlöletbeszéd megnyilvánulásaival szemben. Hangsúlyozta, hogy ennél többet kell tenni, ugyanakkor rámutatott, hogy a MAZSÖK megalapítása kivételével valamennyi felsorolt intézkedést az első vagy második Orbán-kormány hozta.

Katrina Lantos Swett, az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadság-bizottságának elnöke (a néhai Tom Lantos képviselő lánya), aki szintén egyike volt az albizottság által meghallgatott 11 tanúnak, a testületnek írásban benyújtott nyilatkozatában kitért a Jobbik azon javaslatára, hogy listázzák a „nemzetbiztonsági kockázatot” jelentő zsidókat. Ez szerinte azokat az időket idézte, amikor Magyarország náci uralom alatt állt. „Ilyen beszédnek nincs helye a civilizált társadalmakban” – hangsúlyozta. Katrina Lantos Swett ugyanakkor megelégedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány, a parlament és a vezető ellenzéki párt elítélte a nyilatkozatot.

Fellegi Tamás egy kérdésre válaszolva elmondta azt is: Orbán Viktor miniszterelnök zéró toleranciát hirdetett a rasszista politikával szemben. Fellegi felszólalása után Andrew Srulevich, a Rágalmazásellenes Liga (ADL) amerikai zsidó szervezet európai ügyekért felelős igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a Jobbik nemcsak egyike a magyarországi politikai vetélytársaknak, hanem szerinte komoly veszélyt jelent a magyar demokráciára. Az antiszemitizmussal szembeni más magyar hivatalos fellépések mellett új és pozitív megnyilvánulásként emelte ki, hogy a kormány a Gyöngyösi-felszólalás után képviselőt küldött a civil tiltakozó megmozdulásra. Andrew Baker rabbi, az EBESZ elnökének az antiszemitizmus elleni küzdelemre létrehozott hivatalának képviselője Magyarországgal kapcsolatban elismerte, hogy a kormányfő általánosságban felemeli hangját az antiszemitizmus ellen, de kifogásolta, hogy nem emelte fel hangját a szélsőséges íróknak a tantervbe való felvétele ellen.

Fellegi Tamás a képviselőház külügyi bizottságának az Afrikára, az egészségügy és az emberi jogok globális helyzetére szakosodott albizottságában 10 másik személyiséggel együtt tanúskodott az Antiszemitizmus: növekvő veszély minden hit számára című meghallgatásán. A mintegy 60 fős hallgatóság előtt megtartott ülésen, amelyen a magyar helyzet mellett az antiszemitizmus skandináviai, nagy-britanniai, franciaországi, ukrajnai, görögországi, egyesült államokbeli és közel-keleti megnyilvánulásai is terítékre kerületek. Az elnöklő Chris Smith republikánus képviselő szerint az ülés egy meghallgatás-sorozat első része volt.