Nyílt levélben tiltakozik a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), mivel elfogadhatatlannak tartja a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározatot.
„A kormány a nevezett határozatával minden szakmai vagy igazgatási szempontot mellőzve avatkozik be több tízezer közintézmény vezetésébe és munkájába, úgy, hogy azoknak jelentős részét működésképtelenné teszi” – fogalmaz az MTI-hez hétfőn eljuttatott nyílt levelében a KKDSZ elnöke, Földiák András. A dokumentumban kifogásolja azt is, hogy a határozat a nyugdíjas korú közalkalmazottakat indokolatlanul hátrányosan megkülönbözteti, és a versenyszférától eltérően diszkriminációt alkalmaz a közszolgálatokban.
A KKDSZ nehezményezi, hogy a felmentéssel elküldött munkatársak helyét nem lehet betölteni. „Nincsenek szakmai okai annak, hogy mely intézményben hány munkatárs tölti be éppen a korhatárt és milyen pótolhatatlan feladatot látott el” – írja a szakszervezet, amely szerint a határozat végrehajtásával az intézmények alapfeladatai is ellátatlanok maradhatnak.
A szakszervezet szerint a fenntartói és az intézményi autonómia csorbul azáltal, hogy a munkáltatói jogok gyakorlója csak a kormány véleményének kikérését követően dönthet a közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról. „Emellett nem tartjuk elképzelhetőnek, hogy intézmények tízezreiben és munkakörök százezreiben bárki vagy bármilyen csúcsszervezet kívülről megfelelően el tudja dönteni, hogy hol ad mentesítést és hol nem” – írja Földiák András elnök. Kifogásolja, hogy az intézmények vezetői ugyanakkor felelősek a megfelelő szintű szolgálat biztosításáért. Szerinte ezért az intézkedés munkajogi szempontból is elfogadhatatlan, az így kialakult helyzetet a közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók felelősséggel nem vállalhatják.
A KKDSZ szerint a határozat következményeképp „intézmények sokasága szűnik meg vagy kerül a megszűnés határára, ezáltal tovább csorbul a kulturális esélyegyenlőség, veszélybe kerülnek nemzeti intézményeink és kulturális értékeink”.
A levélben Földiák András felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul vizsgálja felül a közszolgáltatásokat ellehetetlenítő intézkedését, és sokoldalú érdekegyeztetést folytatva gondolja újra vonatkozó rendelkezéseit.
A közszférában alkalmazandó nyugdíj-politikai elveket rögzítő kormányhatározat a tavalyi utolsó Magyar Közlönyben jelent meg. Eszerint a kabinet január 31-i határidővel kérte fel a tárcavezetőket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy intézkedjenek azok munkaviszonyának megszüntetéséről, akik a hozzájuk tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állnak, és betöltötték a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt, továbbá megszerezték az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt.
Megjelenése óta tiltakozott a kormányhatározatban foglaltak ellen a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete és több egészségügyi érdekvédő szervezet, így a Magyar Orvosok Szövetsége, az Orvosegyetemek Szakszervezete, a Mentődolgozók Szakszervezete, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Magyar Orvosi Kamara valamint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Az Európai Bizottság Magyarországtól is nyugdíjreformot vár – a miénkhez sok ponton hasonlító német nyugdíjrendszerről pedig most már tudjuk, merre tart.
„Sokszor kellett egyes nagytőkések viselkedése miatt tartaniuk a hátukat a havi fizetésből élő jobboldaliaknak, így a sajtó munkatársainak is”.
Az ELTE jogtudósa bírálta azt a 42 kollégáját, akik nyílt levélben amellett érveltek, hogy a jelenlegi közjogi tisztségviselőket kétharmados parlamenti többséggel lehessen leváltani.
Amit állítanak, az a kollektív felelősség, a kollektív bűnösség elvének felélesztése.
A Magyar Filozófiai Társaság szerint az etikaoktatás nem világnézeti kérdés.
Az is kiderült, mennyi pénzt kaphat havonta.
Versengő politikai rendszerben a politikai teljesítmény az, ha legitim politikai eszközökkel érem el a lemondásokat vagy az alkotmányosságnak megfelelő eljárásban válik üressé az államfői szék.
A magyar főváros szerencsére az első tíz európai városba sem fért be.
