Nyílt levélben tiltakozik a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), mivel elfogadhatatlannak tartja a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározatot.
„A kormány a nevezett határozatával minden szakmai vagy igazgatási szempontot mellőzve avatkozik be több tízezer közintézmény vezetésébe és munkájába, úgy, hogy azoknak jelentős részét működésképtelenné teszi” – fogalmaz az MTI-hez hétfőn eljuttatott nyílt levelében a KKDSZ elnöke, Földiák András. A dokumentumban kifogásolja azt is, hogy a határozat a nyugdíjas korú közalkalmazottakat indokolatlanul hátrányosan megkülönbözteti, és a versenyszférától eltérően diszkriminációt alkalmaz a közszolgálatokban.
A KKDSZ nehezményezi, hogy a felmentéssel elküldött munkatársak helyét nem lehet betölteni. „Nincsenek szakmai okai annak, hogy mely intézményben hány munkatárs tölti be éppen a korhatárt és milyen pótolhatatlan feladatot látott el” – írja a szakszervezet, amely szerint a határozat végrehajtásával az intézmények alapfeladatai is ellátatlanok maradhatnak.
A szakszervezet szerint a fenntartói és az intézményi autonómia csorbul azáltal, hogy a munkáltatói jogok gyakorlója csak a kormány véleményének kikérését követően dönthet a közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról. „Emellett nem tartjuk elképzelhetőnek, hogy intézmények tízezreiben és munkakörök százezreiben bárki vagy bármilyen csúcsszervezet kívülről megfelelően el tudja dönteni, hogy hol ad mentesítést és hol nem” – írja Földiák András elnök. Kifogásolja, hogy az intézmények vezetői ugyanakkor felelősek a megfelelő szintű szolgálat biztosításáért. Szerinte ezért az intézkedés munkajogi szempontból is elfogadhatatlan, az így kialakult helyzetet a közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók felelősséggel nem vállalhatják.
A KKDSZ szerint a határozat következményeképp „intézmények sokasága szűnik meg vagy kerül a megszűnés határára, ezáltal tovább csorbul a kulturális esélyegyenlőség, veszélybe kerülnek nemzeti intézményeink és kulturális értékeink”.
A levélben Földiák András felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul vizsgálja felül a közszolgáltatásokat ellehetetlenítő intézkedését, és sokoldalú érdekegyeztetést folytatva gondolja újra vonatkozó rendelkezéseit.
A közszférában alkalmazandó nyugdíj-politikai elveket rögzítő kormányhatározat a tavalyi utolsó Magyar Közlönyben jelent meg. Eszerint a kabinet január 31-i határidővel kérte fel a tárcavezetőket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy intézkedjenek azok munkaviszonyának megszüntetéséről, akik a hozzájuk tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állnak, és betöltötték a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt, továbbá megszerezték az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt.
Megjelenése óta tiltakozott a kormányhatározatban foglaltak ellen a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete és több egészségügyi érdekvédő szervezet, így a Magyar Orvosok Szövetsége, az Orvosegyetemek Szakszervezete, a Mentődolgozók Szakszervezete, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Magyar Orvosi Kamara valamint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Mi ezt elutasítjuk, szeretnénk állandósítani a 13. havi nyugdíjat, a jövő évi költségvetést is így terveztük.
Az újlipótvárosi lakó szerint erről szó sem volt a választások előtt.
Ezentúl egy erzsébetvárosi lakosnak 72 ezer forintot kell fizetnie azért, hogy a második autója a ház előtt parkolhasson.
Drasztikus javaslattal állt el a jómódú nemzet a párizsi kudarcok után, hogy Los Angelesben ne maradjon érem nélkül.
„Nem tudom, hogy a mai nap után még hová lehet süllyedni” – írta a publicista.
A Tisza Párt női európai parlamenti képviselői hallgatnak az újabb botrányos hangfelvétel kapcsán.
