A bruttó átlagkeresetek 4,6 százalékkal, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek pedig 2,0 százalékkal haladták meg a múlt év első tizenegy hónapjában az előző év azonos időszakát – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A legalább 5 embert foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél a bruttó átlagkereset 221 177 forint volt.
A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a nettó keresetek átlaga 3,6 százalékkal emelkedett. A versenyszférában a nettó keresetek 4,2, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 2,3, a nonprofit szervezeteknél 4,4 százalékkal nőttek egy év alatt. Tavaly novemberben a bruttó keresetek 5,4 százalékkal, a nettó kerestek 3,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 6,2 százalékkal nőttek a bruttó és 3,8 százalékkal a nettó átlagkeresetek, a költségvetési szférában a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve 9,5 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek és 8,2 százalékkal a nettó jövedelmek.
A családi adókedvezmények hatása nélkül számított reálbérek az 5,2 százalékos novemberi inflációval számolva a nemzetgazdaság átlagában 2,0 százalékkal csökkentek, ezen belül a versenyszférában 1,3 százalékkal estek, míg a közfoglalkoztatás hatását nem számítva a közszférában 2,9 százalékkal emelkedtek. A rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számított – bruttó keresetek éves növekedési üteme a versenyszférában 7,2 százalékosra lassult novemberben az előző havi 8,7 százalékról.
A közfoglalkoztatás keretében 103 ezer ember dolgozott, 39 ezerrel több, mint egy évvel korábban, ezen belül a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma 52 ezerrel nőtt. Novemberi bruttó átlagkeresetük 73 133 forint volt, 8,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A múlt év első 11 hónapjában a költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent az átlagkereset, e hatást kiszűrve átlagosan 4,0 százalékos volt a bruttó keresetek növekedése. A közszférában a nem közfoglalkoztatás keretében dolgozók 214 350 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 100 forint volt.
A legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt, 452 300 forint bruttó átlagkeresettel az első 11 hónapban. Ezt az információ és kommunikáció követte 405 400 forint, valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 397 000 forint átlagos bruttó keresettel. A legkevesebbet, 139 500 forintot a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban dolgozók kerestek. Ezt követte a humán-egészségügyi, szociális ellátás 150 900 forinttal, illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 160 800 forinttal.
2012. január-novemberben a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 56 százaléka (a közfoglalkoztatottak nélküli létszám 62,2 százaléka) átlagosan 10 100 forint, az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó kompenzációt kapott. Ennek hatása a közszféra bruttó jövedelmi pozícióit 1,6 százalékponttal javítja. A közfoglalkoztatottak nélkül, de a kompenzáció figyelembevételével számított növekedés így a közszféra területén 5,7 százalék volt. 2012. januártól a nonprofit szervezetek egy részénél is kaphatnak az alkalmazásban állók kompenzációt, a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 9,1 százaléka kapott ezen a címen 10 200 forintot.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset január-novemberben átlagosan 5,4 százalékkal, ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alapilletménye 4,4 százalékkal nőtt. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be a 2012. évi garantált bérminimum-változás, továbbá a 2012. januártól esedékes, de 2012. júliusban kifizetett béremelés miatt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 142 880 forint volt január-novemberben, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 800, a szellemi foglalkozásúaké 188 600 forint. A 233 200 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,5 százalékkal volt magasabb a 2011. január-novemberinél. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,1 százalék volt.
A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 817 ezer volt az alkalmazásban állók száma, 36,3 ezerrel, 2,0 százalékkal kevesebb, mint 2011 azonos időszakában. A költségvetési szférában 752 ezren dolgoztak, 16 ezer 400 fővel többen az egy évvel korábbinál, közülük átlagosan 91 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első tizenegy hónapjában négyszerese volt az előző év azonos időszakinak, átlagosan 72,4 ezer fő. A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 106 ezer fő állt alkalmazásban.
Összességében a nemzetgazdaságban az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában a közfoglalkoztatottakkal együtt, valamint a megvizsgált nonprofit szervezeteknél 2 millió 675 ezer fő állt alkalmazásban, 19,4 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
A magyar emberek egy átlátható, hatékony és működő országot szeretnének – ezt bizonyítja az áprilisi, elsöprő erejű választási győzelem.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
Aki lenézi az ipart, az valójában a dolgozó embereket nézi le.
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
A brit miniszterelnök a lemondása után már ki is nézte az új pozícióját.
