A bruttó átlagkeresetek 4,6 százalékkal, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek pedig 2,0 százalékkal haladták meg a múlt év első tizenegy hónapjában az előző év azonos időszakát – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A legalább 5 embert foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél a bruttó átlagkereset 221 177 forint volt.
A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a nettó keresetek átlaga 3,6 százalékkal emelkedett. A versenyszférában a nettó keresetek 4,2, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 2,3, a nonprofit szervezeteknél 4,4 százalékkal nőttek egy év alatt. Tavaly novemberben a bruttó keresetek 5,4 százalékkal, a nettó kerestek 3,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 6,2 százalékkal nőttek a bruttó és 3,8 százalékkal a nettó átlagkeresetek, a költségvetési szférában a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve 9,5 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek és 8,2 százalékkal a nettó jövedelmek.
A családi adókedvezmények hatása nélkül számított reálbérek az 5,2 százalékos novemberi inflációval számolva a nemzetgazdaság átlagában 2,0 százalékkal csökkentek, ezen belül a versenyszférában 1,3 százalékkal estek, míg a közfoglalkoztatás hatását nem számítva a közszférában 2,9 százalékkal emelkedtek. A rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számított – bruttó keresetek éves növekedési üteme a versenyszférában 7,2 százalékosra lassult novemberben az előző havi 8,7 százalékról.
A közfoglalkoztatás keretében 103 ezer ember dolgozott, 39 ezerrel több, mint egy évvel korábban, ezen belül a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma 52 ezerrel nőtt. Novemberi bruttó átlagkeresetük 73 133 forint volt, 8,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A múlt év első 11 hónapjában a költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent az átlagkereset, e hatást kiszűrve átlagosan 4,0 százalékos volt a bruttó keresetek növekedése. A közszférában a nem közfoglalkoztatás keretében dolgozók 214 350 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 100 forint volt.
A legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt, 452 300 forint bruttó átlagkeresettel az első 11 hónapban. Ezt az információ és kommunikáció követte 405 400 forint, valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 397 000 forint átlagos bruttó keresettel. A legkevesebbet, 139 500 forintot a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban dolgozók kerestek. Ezt követte a humán-egészségügyi, szociális ellátás 150 900 forinttal, illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 160 800 forinttal.
2012. január-novemberben a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 56 százaléka (a közfoglalkoztatottak nélküli létszám 62,2 százaléka) átlagosan 10 100 forint, az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó kompenzációt kapott. Ennek hatása a közszféra bruttó jövedelmi pozícióit 1,6 százalékponttal javítja. A közfoglalkoztatottak nélkül, de a kompenzáció figyelembevételével számított növekedés így a közszféra területén 5,7 százalék volt. 2012. januártól a nonprofit szervezetek egy részénél is kaphatnak az alkalmazásban állók kompenzációt, a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 9,1 százaléka kapott ezen a címen 10 200 forintot.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset január-novemberben átlagosan 5,4 százalékkal, ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alapilletménye 4,4 százalékkal nőtt. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be a 2012. évi garantált bérminimum-változás, továbbá a 2012. januártól esedékes, de 2012. júliusban kifizetett béremelés miatt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 142 880 forint volt január-novemberben, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 800, a szellemi foglalkozásúaké 188 600 forint. A 233 200 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,5 százalékkal volt magasabb a 2011. január-novemberinél. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,1 százalék volt.
A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 817 ezer volt az alkalmazásban állók száma, 36,3 ezerrel, 2,0 százalékkal kevesebb, mint 2011 azonos időszakában. A költségvetési szférában 752 ezren dolgoztak, 16 ezer 400 fővel többen az egy évvel korábbinál, közülük átlagosan 91 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első tizenegy hónapjában négyszerese volt az előző év azonos időszakinak, átlagosan 72,4 ezer fő. A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 106 ezer fő állt alkalmazásban.
Összességében a nemzetgazdaságban az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában a közfoglalkoztatottakkal együtt, valamint a megvizsgált nonprofit szervezeteknél 2 millió 675 ezer fő állt alkalmazásban, 19,4 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.
Kína a klímakonferencia után a zöldtechnológia globális vezetőjeként pozicionálja magát, miközben egyre mélyebb függőségi viszonyokat épít ki. Az EU számára ez egyszerre jelent erősödő együttműködési kényszert és növekvő kockázatot.
Karácsony előtt az utolsó autók is legördülnek a gyártósorról.
Már egy garantált bérminimumot kereső munkavállalónak is többet kellene adóznia Magyar Péterék tervei szerint, mint most.
A pártelnököt a bosszú hajtja, ezért nem zavarja, hogy a balliberális közgazdászok programját akarja pártja megvalósítani.
„A jó szándék, az ilyen kis helyen is elfér” – szögezte le a miniszterelnök.
Történelmi jelentőségű bérnövekedés jöhet.
António Costa keményen odaszólt az Egyesült Államoknak.
A miniszterelnök hétfőn Törökországba látogatott, hogy négy nagy témakörről tárgyaljon Erdoğan elnökkel.
