Kötelezővé tenné a latinoktatást a nyolcosztályos gimnáziumokban az oktatási államtitkárság – írja az Eduline.
A szeptembertől érvényes kerettantervek alapján az már most biztos, hogy a nyolcosztályos gimnáziumok ötödik és hatodik évfolyamán kötelezően bevezetik a „latin örökségünk – az európai műveltség latin alapjai” nevű tantárgyat, hetedik évfolyamtól pedig választható idegennyelv lesz a latin, legalábbis egyelőre – írja az Eduline.
A tanterv összeállítói szerint a latin nyelv tanulása közben „változatos módon fejlődnek a tanuláshoz szükséges készségek, képességek, ismeretek és attitűdök. Ezek megalapozzák a tanulókban a közjóra, a nemzeti és társadalmi összetartozásra való törekvést. A tanulók a római irodalommal való ismerkedés közben találkoznak az egyéni és a közösségi célok összhangjával és feszültségével, így az együttműködési formák keresése iránti igény is erősödhet bennük”.
Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár az eduline-nak azt mondta, az oktatás csak a hetedik évfolyamtól fókuszál majd a nyelvre, „az ötödik-hatodik osztályos oktatás szerepe nem nyelvi, hanem kultúrtörténeti alapozó aspektusának köszönhető”. Az ötödik-hatodik évfolyamra bevezetett új tantárgyról szóló összefoglaló szerint a „latin örökségünk” óráin a nyelv alapvető nyelvtani szabályairól, fontosabb szavairól, a római művészetről, irodalomról és mitológiáról tanulnak majd, de a világ más tájait érintő, illetve középkori, elsősorban magyar témájú forrásokat is feldolgozzák.
Kérdéses ugyanakkor, hogy lesz-e elég tanár, hiszen jelenleg mindössze 175 középiskolai és 2 általános iskolai latintanár dolgozik az országban.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Mindez nem független a tömeges bevándorlástól sem, mutatjuk a részleteket!
Orbán Balázs az oktatásról kérdezte, Magyar Péter dühkitöréssel válaszolt. A miniszterelnök sértegetésbe kezdett, majd a plenáris ülést is saját politikai előadásának szolgálatába állította.
Célja, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön.
Lannertnek és a balos szociológusoknak választaniuk kell: vagy pluralizmus és szabadság van az oktatásban, vagy egyenlőség. A kettő egymással ellentétes. Szilvay Gergely írása.
„Felelősséggel tartozunk a nálunk tanuló több ezer diákért” – írták.
Máskülönben „nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára.”
A volt országgyűlési képviselő szerint a választójog korlátozásához vezethet a képviselői ciklusok korlátozása.
Mint írják, az új magyar kormánnyal további részletes tárgyalások várhatók.
