Kaposvár bevásárolja magát a Kométába

Érdekes magyar mentalitás alakult ki az elmúlt 40 évben, amely két ágon is megjelenik, s lényegesen akadályozza a termelés szerkezetének az átalakítását. Az 1980 évektől tapasztalható volt, hogy szakmai szinten minden egyes témakörbe elkezdtek bizottságokat alakítani – erről több vicc is született – majd megállapították miért nem lehet változtatni, illetve csak a támogatásokkal lehet fenntartani. Ez vezetett a cégek eladósodásához, a támogatások és felvett hitelek egy része feltehetően magánzsebekbe vándorolt. 1990 után azzal, hogy nincs mit tenni, az ágazatokat eladták, s a vevőnek pedig a piac kellett, s a leépült egységeket olcsón megvette, s csak a kötelező időig működtette. Ennek következménye lett, hogy a belföldi fogyasztás nagyobb hányada importból származik. Az előzőekben írt mentalitás ma is él, s mindhárom húsüzem – kaposvári, pápai, gyula – esetében tetten érhető, melyet számtalan írás alátámaszt. Ezekből érdemes szemezgetni a HVG és Index cikkeiből. Mindehhez azonban azt is hozzá kell tenni, hogy az uniós direktívák sem segítik, sőt akadályozzák az állami segítséggel való szerkezetváltást, az uniós versenyszabályzatban foglaltak alapján. Mindezek tükrében szükséges áttekinteni a húságazat szerkezetét, melynek során több problémára derül fény. 1. A magyarországi húsipari cégeknek kötelező magyar GMO ((genetikailag nem módosított) takarmányból előállított húst feldolgozni, ami önmagában minimum mintegy 30 %-al megdrágítja a terméket, melynek következtében például a holland, vagy lengyel termékekkel szemben versenyképtelen lesz. 2. A húságazatban – amely az élelmiszer ágazat zömére is igaz – túl sok a szereplő. Elkülönült az állattenyésztő, a takarmányt előállító, forgalmazó, és a feldolgozó, amelyeknek mind meg kell termelni a maguk hasznát. Mindezek rárakódnak a termékre és erre az ÁFA is, s ezt az ágazat nem tudja elviselni, ezért veszteségessé válik. 3. További probléma okozója lehet, hogy a belföldön előállított és elfogyasztott hús és húskészítmények jelentős része – piaci becslések szerint mintegy 30 %-a – a fekete gazdaságból származik. Az a közbeszéd is járja, hogy még a kereskedelmi láncokban is eljutnak az adózatlan termékek. Szerintem a megoldás az egyes pontokkal kapcsolatban a következő lehetne: 1. A GMO mentes termékekre uniós támogatást kellene biztosítani, uniós szinten. 2. Uniós és hazai támogatással elő kellene segíteni , hogy a piaci szereplők termékpályás szövetkezetekbe szerveződjenek és megfelelő piaci stratégiájuk legyen. Agrártámogatást – beleértve a termőföldre kapott támogatást is - csak az kapna, aki ezeket a feltételeket teljesíti. 3. Szigorítani kellene az élelmiszer ellenőrzéseket, a szankcionálással egyetemben. Az első esetben pénzbüntetés, a második esetben az egység bezárása, s a tulajdonos 5 évig az országban nem nyithatna kereskedelmi egységet. Szerintem állami pénzt csak ilyen modellekbe érdemes fektetni, mert ellenkező esetben a veszteség újratermelődik. A szerkezeti problémákat viszont orvosolni kell, meg az iparág megszűnése tízezrek megélhetését veszélyezteti és az importot növeli, az itt termelt profit pedig az országból kivándorol, nem itt kerül befektetésre.

Újra szocializmus!Az életképtelen vállalatot működtetjük az adófizetők pénzéből.Bravó!!

A német sertésztenyésztők biztos örülnek, lesz hová eladni a féldisznót... Szvsz a magyar piac nem képes eltartani ennyi feldolgozó üzemet külföldön meg nem versenyképesek. Ettől a döntéstől sem lesznek azok.

Szerintem ez jó döntés. El is mondom, hogy miért. Így elkerülhetjük azt ami már huszonéve folyamatosan megy, hogy jön valami kisebb-nagyobb ágazati vagy általános válság és a tőkehiányos magyar céget szarért-hugyért megveszi a multi aki utána: A: a válság elmúltával bőven ledolgozza a veszteséget és komoly profitot termel, amit aztán kiutal az anyavállalatnak és az adóoptimalizáció révén még az itthoni adófizetést is elkerüli, a munkásoknak meg éhbért fizet. B: kiiktatja a konkurenciát, szépen kiviszi a gyártókapacitást, elad mindent a recepteket és gyártástechnológiát lenyúlja, az emberek meg mehetnek a lecsóba. Szóval én okos dolognak tartom, hogy az átmeneti válságidőszakban megmentsük ezeket a cégeket, különben megint egyre kevesebb hazai kézben levő feldolgozó és gyártókapacitás marad. Persze nem tudom, hogy a Kométa mióta veszteséges, de könnyen megeshet, hogy egy alapvetően nyereséges cégről van szó, ami a válság során kivérzett és a válság immáron 4. évére elfogytak a tartalékai. Kéne látni a könyveiket is ahhoz, hogy egyértelműen lehessen ezt látni.