A televíziók egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy műsoraikat a siketek és nagyothallók számára is elérhetővé tegyék – mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke pénteken, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Szalai Annamária úgy fogalmazott: egyre nagyobb a jeltolmáccsal vagy felirattal ellátott műsorok száma – tavaly az érintett tévék műsorainak 38 százaléka volt ilyen –, és a műfaji kínálat is bővült. „Egy egészséges társadalomnak gondoskodnia kell arról, hogy minden tagja teljes életet élhessen” – hangsúlyozta az elnök, hozzátéve: annak érdekében, hogy biztosítható legyen az egyenlő hozzáférés a televíziós műsorokhoz, a médiatörvény megkülönböztetett figyelmet fordít az akadálymentesítésre. Beszámolt arról is, hogy az NMHH a Sinosz-szal partnerségben végzi a műsorok ellenőrzését.
Kósa Ádám, a Sinosz elnöke, a Fidesz európai parlamenti képviselője elégedett az infokommunikációs akadálymentesítés szintjével, és célnak nevezte, hogy a hatóság továbbra is szigorúan ellenőrizze a feliratozást. A szövetség vezetője előrelépésnek nevezte a médiatörvény tavaly nyári módosításának azon elemét, amely a többi közt a kábelszolgáltatókat is arra kötelezi: pontosan továbbítsák a feliratokat. Egy 2012-es felmérés szerint Magyarországon három év alatt jelentősen bővült a tévéműsorok feliratozása. Mint mondta, az 1907 óta létező szövetség egyik legfontosabb célja az infokommunikációs akadálymentesítés, további kívánalmaik között szerepel a tematikus televíziók feliratozása.
A médiatörvény a négy közszolgálati, valamint két országos nagy kereskedelmi televíziós csatorna számára fogalmaz meg kötelezettségeket, ezen televízióknak 2015-ig fokozatosan a teljes műsoridőben biztosítani kell az akadálymentesítést, feliratokkal vagy jeltolmáccsal. Az idén napi 8 órában kell biztosítaniuk ezt. Kvótától függetlenül kötelező elérhetővé tenni a tájékoztató műsorokat, és meghatározott időtartamban kulturális és más műsorokat. Míg 2011-ben a műsorok 22 százaléka, tavaly már 38 százaléka volt akadálymentesített. 2012-ben az M2, míg egy évvel korábban a TV2 mutatta a legnagyobb arányt e téren. A napi műsorkvóta – a hatóság által vizsgált 198 nap alatt – 97 százalékban teljesült. A televíziók 95 százalékban feliratozással és 5 százalékban jeltolmács alkalmazásával tettek eleget a törvényi előírásoknak. A segédlettel ellátott műsorok legtöbbje hírműsor volt, de számos sorozatot, ismeretterjesztő műsort, mozifilmet, magazint, gyermekműsort és dokumentumfilmet is követhettek a siketek és nagyothallók.
Bár a törvény erre nem tér ki, az NMHH azt is vizsgálta: a hallási fogyatékkal élők megjelenése a médiában 0,3 százalékos volt, annak ellenére, hogy társadalmi arányuk 5,7 százalékos.
A közmédia klasszikus zenei tehetségkutató műsora idén kiemelt figyelmet fordít a külhoni magyarokra, akik számára külön helyszíni válogatókat is szerveznek. A jelentkezés elkezdődött, idén a magyarok mellett Ausztria, Montenegró, Szerbia és Szlovénia fiataljai versengenek majd egymással a fődíjért és az abszolút győztes díjáért.
Aztán hátat fordított és elsétált.
A közmédia idei Jónak lenni jó! kampánya a Baptista Szeretetszolgálat által működtetett törökbálinti Tábitha Gyermekhospice Házat és egy új hospice-központ építését támogatja. A 1355-ös adományvonal hívásával bárki segíthet: egy-egy hívás vagy SMS 300 forintos támogatást jelent. A Fővárosi Nagycirkusz szintén az ügy mellé állt.
A stáb egy olyan állítást cáfol, ami nem is létezett.
A férfi válaszok helyett hazaárulónak titulálta Császár Attilát.
A filmben két jelenet is szorosan kapcsolódik az 1956-os forradalmi eseményekhez.
„Legalább összekapcsolódik az igazságszolgáltatástól, jogszolgáltatástól való megszabadulás Orbán Viktor nevével” – írta a Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese.
A terrortámadás után gyorsabb intézkedéseket és szigorúbb biztonsági szabályokat sürget a német kormány.
