Fordított évaddal érkezik a Hungarikumokkal a világ körül 8. évada
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
Az 1970 és 2010 közötti negyven évben az államadósság kétszeresének megfelelő mozgótőke hagyta el Magyarországot, a kormány pedig szeretné megakadályozni a jövőben a tőke magyarországi adórendszerből való kivonását – mondta Giró-Szász András kormányszóvivő az M1 Az este című műsorában.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerdán jelentette be, hogy a kormány visszamenőlegesen átlagosan mintegy 35 százalékos forrásadót vet ki az adóelkerülési céllal külföldre kivitt pénzekre.
Giró-Szász András csütörtökön emlékeztetetett arra, hogy 2011-ben indult az adóamnesztia, amely a tőke repatriálást volt hivatott szolgálni, és amelynek keretében 2012 novemberének végéig 67 milliárd forintot utaltak vissza Magyarországra. Hozzáfűzte, hogy december 31-ig volt lehetőség a pénzek hazahozatalára, így a 67 milliárdnál magasabb lehet a végösszeg.
A kormányszóvivő kifejtette: „A tisztesség úgy kívánja, hogy aki igénybe veszi egy állam szolgáltatásait, használja az infrastruktúráját, az egészségügyét, az oktatási intézményeit (...), akkor az az adójával járuljon hozzá ennek a fenntartásához”.
Becslések szerint 1000 milliárd forintnyi magyar eredetű vagyon lehet svájci bankszámlákon, míg egy tavalyi becslés szerint 275-320 milliárd forint hagyta el Magyarországot egy év alatt – hívta fel a figyelmet Giró-Szász András. Emlékeztetett arra, hogy az Observer tavaly állított össze egy tanulmányt azokról az országokról, amelyekben a legmagasabb az ilyen típusú pénzkiáramlás, és Magyarország is a listán volt.
A kormányszóvivő ugyancsak az Observer adataira hivatkozva kiemelte, hogy az 1970 és 2010 közötti 40 évben összesen 242 milliárd amerikai dollár értékű mozgó tőke hagyta el Magyarországot, amely a magyar államadósság kétszerese.
Giró-Szász András szólt arról is, hogy az elmúlt két évben Ausztria, Nagy-Britannia és Németország is kormányközi megállapodásokat kötött a svájci kormánnyal, amelyek alapján „ezek az országok is hasonló elvárásokat és eredményeket fogalmaztak meg”.
Ezen szerződések alapján az a gyakorlat alakult ki, hogy a Svájcban számlával rendelkező ügyfél forrásadót fizet a svájci kormánynak, amely a kiinduló államnak egyben átutalja ezt az összeget anélkül, hogy felfedné a számlatulajdonos személyét. Ausztria esetében 15 és 38 százalék között, Nagy-Britanniában és Németországban pedig 20 és 40 százalék között mozog az adó – jelezte.