Vita a bankunióról: Magyarország nem marad társtalan

Formálisan a június végi Európai Tanács ülésén született meg a bankunió ötlete; a banki szektor túlzott részvétele a válságot kiváltó buborékban ugyanis olyan lyukat ütött, amit hogyha az állam töm ki, akkor az eladósodás „csillagászati magasságokba ugrik”. Ha nem avatkoznak be, akkor a bankrendszer omlik össze – idézte fel Terták Elemér csütörtökön Brüsszelben. Mint mondta, a negatív példát elsősorban Írország és Spanyolország kínálták.

„Az eurózóna egy napsütötte rendszer volt, de nem tudott azokkal a kihívásokkal megküzdeni, amik egy monetáris unióban léteznek; a közös valuta sokkal több fegyelmet, illetve a szuverenitás feladását kívánja meg a tagoktól, különösen a gazdaság válságában” – mondta az EU belső piaci biztosának tanácsadója. Megjegyezte: „mindig a válságok kiváltotta kényszer az, ami előrébb viszi az integrációt”.

2009-ben – a pénzügyi-, banki válság után, de még az euróválság előtt – már felmerült egy új felügyeleti rendszer felállítása. Feltételezték: ha egy központi – egyetlen kormánynak sem alárendelt – felügyelet alakul ki, akkor objektívebbé válik a megítélés egy bankrendszer működését tekintve. Ez volt a bankunió létrejöttének alapja. „Ez a felismerés egy hosszú vajúdás eredménye, de a válság világosság tette, hogy változtatni kell a rendszeren.” Az elképzelés akkor forradalminak hatott, sok ellenállásba ütközött – emlékeztetett Terták. Ehelyett akkor egy szilárdabb, nagyobb hatáskörrel rendelkező, de nem igazi felügyeleti szerv felállítására tettek javaslatot.

A Bizottság idén nyáron készítette elő a Tanács számára a bankunió terveit. Az EKB-országokra vonatkozó szabályok módosítása alapszerződés módosítását igényelte volna. Mivel ezt mindenki el akarta kerülni, az EU működésére vonatkozó szerződés alapján készítették elő a felügyeleti szervet. Az EKB-nak egy további feladata lesz: megteremteni az integrált pénzpiaci felügyeletet.

Az OTP beleesik

Fontos vitapont volt, hogy Frankfurtból lehet-e egyáltalán 6-8 ezer intézményt felügyelni. „Ez az adófizetők pénzének többszörös kidobása lenne, ezért olyan rendszert kellett megalkotni, amely két síkon dolgozik.” A kisebb bankok felügyelete a helyszíni hatóságoknál marad, adott ország nyelvén folyik majd, az egységes gyakorlat alapján. (Ez a könyvvizsgálat terén ismert nemzetközi modellhez hasonlít Terták szerint.) A nagybankokat – amelyek tevékenységüket nem csak egy országban végzik, vagy amelyek rendszerkockázatokat hordoznak – ezzel szemben közvetlenül az EKB felügyeli majd. Nem szabad úgy értelmezni, hogy a változások átalakítják a leánybankokat fiókteleppé, „ez nem felhívás táncra” – tolmácsolta több ország üzenetét az igazgató.

Hogy hol legyen meghúzva a határ, szerda este dőlt el: a 30 milliárd eurós mérlegfőösszeg meghaladása, vagy adott ország GDP-jének 30 százalékát meghaladó mértéket kitermelő intézmények számítanak a nagy intézmények közé. „Úgy tűnik, hogy az OTP beleesik ebbe a csoportba, de mivel Magyarország nem az eurózóna tagja, ez csak egy opció számunkra.” Ha Magyarország továbbra sem lép be, a nemzetközi intézetek leánybankjainak felügyeletét a PSZÁF fogja ellátni, de a nemzetközi felügyelet az EKB-hoz kerül. A PSZÁF felügyeleti módszertanát és végső döntéseit szintén Frankfurtból irányítják majd a nemzetközi intézmények tekintetében. Terták felhívta a figyelmet: ez az USA-ban ismert és alkalmazott módszerhez hasonlít. „Akármit teszünk, akárhová nézünk, az EKB-ra nyitunk majd ablakot” – fogalmazott.

Lélektani játék

Svédország attól rettent meg, hogy az EKB nagyon erős szereplő lesz, eltolja az erőviszonyokat. A svédeknek további félelmeik voltak azzal kapcsolatban, hogy kétütemű, kétsebességes EU jön létre azáltal, hogy a kívül rekedőknek nem lesz szava. Nagy Britannia, Svédország és Csehország mellett Dánia kívül maradása is valószínűsíthető, illetve Lengyelország is bizonytalan. Terták szerint az egységes felügyeleti rendszer bevezetése ugyanaz a lélektani játék egy ország szempontjából, mint ami az eurózóna létrejöttekor lezajlott.

„Ez csak az első lépés volt a bankunióban, meglátjuk mit hoz a csütörtöki csúcs” – fogalmazott, majd kifejtette: a Tanács és a Parlament asztalán most a válságkezelő eszközökről szóló tervezet van. „Van már egy direktíva tervezet, amely közel áll az elfogadáshoz, de ez az eszközökről szól, nem szól az intézményről.”

A felügyeleti szerv ugyanakkor nem határozhatja meg a monetáris politika szabályait, ez a két folyamat nem lehet egyszerre az EKB tevékenysége. Ezzel kapcsolatban Terták leszögezte: az a fontos, hogy olyan hatóság álljon fel, amely tükörképe lesz a felügyeleti szervezetnek – attól minden tekintetben külön álljon, kétszintes legyen.

Magyarországról szólva a szakember azt mondta: ha nem csatlakozunk a bankunióhoz, annak „az a legfőbb előnye, hogy nincs hátránya”. Komolyabbra fordítva hátránynak nevezte, hogy ha az ország kívül marad, pénzpiaca elveszítheti megnyugtató stabilitását, emiatt pedig kondíciói a tényleges helyzettől függetlenül hirtelen negatívan változhatnak. „Kérdés továbbá, hogy az OTP standingjére és forrásfelvételére hogyan hat a versenytársak mögött álló ESM” – mondta, megjegyezve: a belépés sem garantálja feltétlenül a bankfelügyelet támogatását. Az igazgató aláhúzta azt is: Magyarországon a külső források elengedhetetlenek, a háztartások megtakarításai nem érik el a kívánt mértéket, ez fokozott odafigyelést igényel. „Nincs könnyű helyzetben a kormány” – jegyezte meg.

„Valaki azért jön hozzánk, mert van pénze, valaki azért, mert nincs” – hasonlította a helyzetet Terták egy régi OTP-reklámhoz. Megjegyezte: Magyarország bármelyik utat járja, nem marad társtalan.