Politikai válság Romániában: a magyargyűlölő politikusok megóvták az Alkotmánybíróság döntését
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
A volt köztársasági elnök az Origónak arról beszélt, hogy ha az Alkotmánybíróság átengedi az előzetes regisztrációt, nincs több értelme a létezésének. Sólyomnak az sem tetszik, hogy a kormánytöbbség szinte naponta változtatja az alkotmányt.
Elvi rendcsinálásra volna szükség az Alkotmánybíróság részéről - nyilatkozott Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke Veszprémben hétfőn az Origónak. Sólyom László szerint az alkotmányos kultúra hanyatlik, a kormánytöbbség „szinte naponta változtatja az alkotmányt, és rendeletekbe illő apróságokkal, rendelkezésekkel tölti fel”. A volt Ab-elnök úgy vélte, két fontos döntés előtt áll a testület.
A választási eljárási törvényről, azon belül is elsősorban a regisztrációról, továbbá az alaptörvény átmeneti rendelkezésekről szóló döntések meghatározzák a magyar alkotmányosság és az Alkotmánybíróság sorsát. Sólyom László szerint ha az Ab átengedi a választási regisztrációt, nincs sok értelme a létezésének.
A testület szerepét tekintve az, hogy megsemmisíti-e ezeket a törvényeket, „az utolsó határ, az Alkotmánybíróság vagy felvállalja az igazi hivatását, vagy nincs sok értelme a létezésének”. Az Alkotmánybíróság első elnöke kijelentette azt is, hogy az egyszínű alkotmánybíró-jelölés nem helyes. Rossz gyakorlat, hogy aktív politikusok lesznek alkotmánybírók (mint például tavaly a fideszes Balsai István, most a KDNP-s Salamon László), és szerinte egy időben a mostani kormánypártok is ezen az állásponton voltak.