A Ház a rendszerváltás óta idén alkotta meg a legtöbb jogszabályt, tízzel többet, mint az előző évben. A 225 törvény kétharmadát a kabinet kezdeményezte. A parlamenti honlap adatai szerint csakúgy, mint tavaly, idén is a Nemzetgazdasági Minisztérium volt a legaktívabb: a 155 kormányzati előterjesztésből 46-ot jegyzett. A 2013-as büdzsé mellett Matolcsy György nevéhez fűződik az idei költségvetés tíz módosítása közül négy, az első alkotmánymódosítás, a pénzügyi tranzakciós illeték, a távközlési, a biztosítási és a közművezeték-adó bevezetése, továbbá a munkahelyvédelmi akciótervhez kapcsolódó intézkedések, a jegybanktörvény módosítása, valamint a kisvállalati adóról szóló előterjesztés. A gazdaságit a közigazgatási és igazságügyi tárca követi a sorban 28 indítvánnyal. Az új büntető törvénykönyvön kívül a médiatörvény módosítását és a pénznyerő automaták betiltását is a Navracsics Tibor vezette minisztérium kezdeményezte.
A fejlesztési minisztérium húsz törvényt javasolt, többségükkel nemzetközi szerződést hirdettek ki, de a parlament Németh Lászlóné indítványára alkotta meg az új posta- és személyszállítási törvényt is. A Belügyminisztérium 22, az agrártárca 14 törvényt jegyzett – köztük a földtörvényt sarkalatossá minősítő alkotmánymódosítást és az új agrárkamarai szabályozást -, a Külügyminisztérium pedig hatot. Az emberi erőforrás-minisztérium 17 törvényjavaslat gazdája volt: hatot még Réthelyi Miklós, tizenegyet utódja, Balog Zoltán nyújtott be. Ezek között volt például az önkormányzati közoktatási intézmények állami fenntartásba vételéről szóló előterjesztés és a Magyar Művészeti Akadémia kulturális stratégiai szerepének megerősítése érdekében szükséges módosítás. Hende Csaba honvédelmi miniszter egyedül a honvédek jogállásáról szóló törvényt terjesztette elő, míg Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Bethlen Gábor Alapról szóló jogszabály módosítása mellett - Pintér Sándor belügyminiszterrel közösen – a fegyvertartás szabályainak egyszerűsítéséért járt el.
A fennmaradó 70 törvény közül 66-ot kormánypárti képviselők, négyet parlamenti bizottságok kezdeményeztek, a 133 ellenzéki törvényjavaslatból viszont egyet sem fogadott el a Ház. A kormánytöbbséghez tartozó képviselők közül Lázár János volt a legaktívabb: a június 1-jéig a Fidesz-frakciót, azóta a Miniszterelnökséget vezető politikus 13 előterjesztéséből lett jogszabály. A költségvetés és az alkotmány – előzetes választási regisztrációval összefüggő – módosításán kívül önkormányzati tárgyú törvények és a földgázellátási szabályok is Lázár János javaslatára változtak meg, ahogy ő volt az egyik előterjesztője az országgyűlési törvénynek és a választási eljárási szabályoknak is, amelyeket Áder János köztársasági elnök beadványára az Alkotmánybíróság vizsgál. Szintén ő kezdeményezte, hogy a jövő év második felétől csak dohányboltokban lehessen cigarettát kapni.
A Fidesz-frakció élén Lázár Jánost váltó Rogán Antal a 11 javaslatával a második legtöbb elfogadott jogszabályt jegyző képviselő lett a parlamentben. Nevéhez fűződik egyebek mellett két költségvetés-módosítás, a befektetői letelepedés jogintézményét létrehozó jogszabály – amely szerint az ezt igénylő üzletembereknek legalább 250 ezer eurónyi, államkötvénybe fektetett értékpapírral kell rendelkezniük –, valamint az a törvény is, amely jegyzői engedélyhez kötötte a világörökségi területen lévő, alkoholt kimérő, illetve árusító vendéglátóhelyek és üzletek éjfél és reggel hat óra közötti nyitva tartását, mégpedig úgy, hogy az engedélyezési eljárásba a rendőrséget mint szakhatóságot is bevonta. Lázár Jánost és Rogán Antalt frakciótársuk, Babák Mihály követi a sorban, aki kilenc törvény előterjesztésében működött közre, egyebek mellett két költségvetés-átírásban. A több indítványt is jegyző politikusok között szerepel rajtuk kívül Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke hét, a szintén fideszes Gulyás Gergely, Papcsák Ferenc és Vas Imre pedig öt-öt javaslattal.
Idén egy ellenzéki kezdeményezésű indítványt fogadott el a Ház, igaz nem törvényt, hanem országgyűlési határozatot. A szélsőségesség, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni fellépésről szóló előterjesztést az MSZP-s Mesterházy Attila, Harangozó Gábor és Steiner Pál javaslatára, de az MSZP indítványa helyett egy kormánypárti módosításnak megfelelő szöveggel szavazta meg a parlament. Az elfogadott határozatok között egyetlen ötpárti kezdeményezésre mondott igent a plénum: a parlament korelnöke, a fideszes Horváth János, a kereszténydemokrata Pálffy István, a szocialista Pál Béla, a mandátumát azóta visszaadó jobbikos Bödecs Barna, az LMP-s Jávor Benedek és a független Szili Katalin javaslatára áprilisban a világörökség évévé nyilvánították 2012-t.
