Gereben Ágnes, a Szovjetunióval és utódállamaival foglalkozó történész arról beszélt, hogy a szovjet vezetés számára kellemetlen volt Wallenberg zsidómentő tevékenysége az 1930-as években állami szintre emelt antiszemitizmus miatt. A szovjetek által kivégzett lengyelországi zsidómentőkhöz hasonlóan Wallenberget is megvádolták a nácikkal való kapcsolattartással. Zinner Tibor történész a második világháború utáni évekről elmondta, hogy a moszkvai zsidóellenes politika Magyarországon burkoltan jelent meg. Miközben a zsidóság ellen is törvénytelen pereket folytattak le, a kommunista pártból kiszorították a cionista mozgalom tagjait.
Szita Szabolcs történész, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója korabeli fotókkal és dokumentumokkal mutatta be Wallenberg segítőinek sorsát, akik közül többeket internáltak, elkobozták vagyonukat, és volt, aki külföldre menekült a meghurcoltatások miatt. Kónyáné Kutrucz Katalin, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató-helyettese a rendszerváltozás előtti dokumentumokkal mutatta be, hogy a magyar titkosszolgálatok nyilvántartották a Raoul Wallenberggel kapcsolatos információkat és ellenségesen tekintettek a rá emlékezőkre.