A Médiatanács iránymutatást vár az Európa Tanácstól (ET) abban a kérdésben, hogy a médiahatóságok megválasztását illetően melyik tagország gyakorlatát tekinti „európai sztenderdnek”? Az ügyben Kiricsi Karola, a magyar Médiatanács szóvivője írt levelet Daniel Holtgennek, az ET főtitkár szóvivőjének.
Kiricsi Karola levelének előzménye, hogy a napokban Daniel Holtgen a Népszabadságnak nyilatkozva bírálta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének, illetve a Médiatanács tagjainak jelölési és kinevezési rendszerét mondván, az „nem felel meg az európai sztenderdeknek”. Kiricsi Karola erre utalva az MTI-nek elmondta, levélben tájékoztatta Thorbjorn Jagland ET főtitkár szóvivőjét a Médiatanács tagjainak választásáról rendelkező magyar jogszabályokról. Közölte, a levélben kifejtette: a magyar hatóság tiszteli az ET véleményét, de azt kéri a testülettől, „világosan és egyértelműen mutasson rá”, hogy a tagországok médiahatóságainak megválasztását illetően melyik ország gyakorlatát tekinti olyan „európai sztenderdnek”, amelyhez képest a hazai gyakorlat nem tekinthető annak.
Kiricsi Karola jelezte, e kérdés tisztázását azért tartják fontosnak, hogy egyszer s mindenkorra tisztán lehessen látni abban, melyik ország szabályozása képviseli azt az európai sztenderdet, amit Magyarországnak is érdemes volna követnie. Azt hangoztatta, ez egyben fontos európai érdek is, hiszen az ET szavára minden nemzeti és nemzetközi szervezetnek illik odafigyelnie.
A szóvivő levelében több ország gyakorlatára is rákérdezett, azt kérte, a főtitkár adjon „egyértelmű és határozott útmutatást” például arról, számára a cseh gyakorlat jelenti-e az európai sztenderdet, ahol maga a miniszterelnök nevezi ki és hívja vissza a médiahatóság tagjait, vagy a dán példa tekinthető-e európai sztenderdnek, ahol a kulturális miniszter nevezi ki a dán médiatanács tagjait. „Esetleg a brit vagy a holland rendszert tekinti európai sztenderdnek, ahol miniszteri kinevezettek felügyelik a médiát, vagy az ír szabályozás az európai sztenderd alapja, ahol a kormány közvetlenül nevezi ki a médiahatósági tagokat, vagy esetleg úgy kell értenünk főtitkár úr véleményét, hogy a francia mintát ajánlja figyelmünkbe, ahol a médiahatóság három tagját a köztársasági elnök jogosult kinevezni?” – vetette fel Kiricsi Karola.
Közölte, azért lenne fontos megtudni, hogy az ET főtitkára melyik ország gyakorlatát tekinti európai sztenderdnek, mert azt remélik, tanulhatnak majd a konkrét iránymutatásából, abból, hogy „a cseh, a dán, a brit, a holland, az ír vagy esetleg a francia mintát állítja elénk példának”. Szavai szerint a válaszból talán azt is megérthetik majd, hogy az említett példákkal szemben miért nem tekinthető európai sztenderdnek az, ha egy ország parlamentje minősített többséggel választja meg a médiatanács tagjait, mint ahogy ez Magyarországon történik.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Ukrajna ügyében három hazugsággal áltatja magát az Európai Unió, amely eközben a jogállamot kidobta az ablakon. Szilvay Gergely írása.
Zelenszkijék esetleges finanszírozásáról külön nyilatkozat várható.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
Tudjátok mi a brüsszeli elit legnagyobb bűne? Hát az, hogy hozzájuk képest a Putyin egy kifejezetten szimpatikus figura tud lenni.
A Neue Zürcher Zeitung szerint az olasz miniszterelnöknek egyensúlyoznia kell Brüsszel és Washington között.
Megdöbbentő, hogy erre nem gondoltak az EU vezetői.
Magyarország azonban továbbra is a béke hangja Európában, és nem engedi, hogy a magyar emberek adójából finanszírozzák Ukrajnát.
