A Transparency International (TI) Korrupció Érzékelési Indexe (CPI) alapján rangsorolt 176 ország kétharmada erős korrupciós fertőzöttséget mutat, Magyarország az európai mezőny alsó harmadában szerepel – közölte a korrupcióellenes nemzetközi szervezet.
Magyarország 2012-ben 55 pontot kapott a CPI-felmérésen, ezzel a vizsgált 176 ország közül a 46. helyet foglalja el – közölte a TI. Tavaly az 54. volt a vizsgált 183 ország között. A TI értékelése szerint Magyarországot továbbra is súlyosan érinti a korrupció, az eddigiekhez hasonlóan komoly kihívást jelent a megfelelő elszámoltathatóság megteremtése és a korrupció legyőzése.
Közleményében a TI Magyarország hangsúlyozza, hogy a korrupció továbbra is világszerte rombolja a társadalmakat, és sokkal szilárdabb, eltökéltebb fellépést vár a kormányoktól a hatalommal való visszaélés elleni küzdelemben.
Bár Magyarország a régión belül továbbra is viszonylag jól teljesít, Észtország, Szlovénia és Lengyelország mögött a negyedik helyen végzett, az Európai Unió 27 tagállamából a 19. lett, így változatlanul az alsó harmadban helyezkedik el – mutat rá a TI Magyarország.
A korrupcióellenes szervezet kiemeli, hogy Magyarországon változatlanul magasak az üzleti és a politikai élet összefonódásából eredő korrupciós kockázatok, ami meghatározó tényezőként játszik közre a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlanságában, valamint abban, hogy a magán- és a csoportérdekek a közérdeket kiszorítva, megelőzve érvényesülnek a közhatalom gyakorlása és a döntéshozatal során.
A tájékoztatás szerint a fékek és ellensúlyok rendszere meggyengült, a kormány politikailag elkötelezett személyek kinevezésével igyekszik befolyásolni a tőle független állami intézményeket. Mindez összességében jelentősen csökkenti az állami intézményrendszer korrupcióval szembeni ellenálló képességét - írja közleményében a szervezet.
A legkevésbé korrupt ország Dánia, Finnország és Új-Zéland. A három ország holtversenyben az első helyen áll 90 ponttal, ezekben az államokban – a szervezet szerint – magas szintű a közérdekű információkhoz való hozzáférés és megfelelőek a közhatalmat gyakorlók magatartását szabályozó intézkedéseknek. Afganisztán, Észak-Korea és Szomália ismét a lista végére került.
Huguette Labelle, a Transparency International igazgatóságának elnöke a közleményben hangsúlyozta, hogy a kormányoknak átfogó anti-korrupciós intézkedéseket kell bevezetniük a közszektorban. A korrupció csökkentése érdekében hatékony lobbiszabályozásra és tisztességes pártfinanszírozási rendszerre van szükség, átláthatóvá kell tenni a közpénzek felhasználását, a közhatalmat gyakorló szervek működésének pedig számon kérhetőnek kell lennie.
Az alpolgármester azt mondja, minden rendben és „kár lenne új választást kierőszakolni, de nyilván a pártok érdeke, hogy mesterségesen gerjesszék a feszültséget”.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal üdvözli a döntést.
De mit várhatunk egy gyenge, legjobb esetben is maximum közepes képességű embertől, aki így is jelentős karriert futott be.
Amíg ez nem történik meg, mi minden nap el fogjuk mondani a magyar embereknek, hogy Önnek a lopás fontosabb Magyarországnál.
Kiss László politikai üldözöttnek nevezte a volt momentumos elnököt.
„Nem tudom, hogy a mai nap után még hová lehet süllyedni” – írta a publicista.
A Tisza Párt női európai parlamenti képviselői hallgatnak az újabb botrányos hangfelvétel kapcsán.
