Az ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult a levéltári törvény miatt

 

A panaszos arra hivatkozott, hogy a törvénymódosítással indokolás nélkül állami tulajdonba vett iratok részben a Politikatörténeti Intézet levéltárának tulajdonában vannak, részben pedig szakszervezetekében, ezeket a levéltár letétként kezeli – áll a közleményben. A biztos hangsúlyozza, hogy a hatályos levéltári törvény alapján a Politikatörténeti Intézet fenntartásában működő Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár nyilvános magánlevéltárnak minősül, vagyis gyűjteményét a közlevéltárak számára előírt jogi és szakmai szabályok szerint kezeli. A levéltári anyagából mindenki számára köteles tájékoztatást nyújtani, adatokat szolgáltatni, iratokat kölcsönözni és a kezelt iratanyagában a kutatást ingyenesen lehetővé tenni. Szabó Máté ombudsman szerint ezekre az iratokra mint speciális, vagyoni értékkel is rendelkező tulajdoni tárgyakra kiterjed a tulajdonvédelem. Szavai szerint habár nehéz meghatározni pénzben kifejezhető értéküket, de „puszta adatnál bizonyosan többek”. Maradandó értékű és eredeti iratok, amelyek a történelmi múlt kutatásához, megismeréséhez és megértéséhez nélkülözhetetlenek, emellett olyan adatokat tartalmaznak, amelyek más forrásból nem vagy csak részlegesen ismerhetők meg – állapítja meg.

 

Az alapvető jogok biztosa indítványában rámutatott, hogy a tulajdon állami elvonásának alkotmányos módja a kisajátítás, amelyet azonban csak kivételesen és közérdekből, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett tehet meg. Az ombudsman szerint jelen esetben hiányoznak ezek a feltételek, így az egyedi szempontok mérlegelése nélküli, semmilyen kompenzációt nem tartalmazó teljes államosítás sérti a tulajdonhoz való jogot. Szabó Máté szerint emellett sérül a tudományos kutatás szabadsága is, mivel nem világos, hogy milyen kényszerítő okkal, legitim céllal indokolható a kutathatóságot biztosító nyilvános magánlevéltár tulajdonában, illetve kezelésében lévő iratanyag államosítása. A biztos az indítványában külön is kiemeli, hogy éppen a közérdeklődésre számot tartó iratok, dokumentumok hozzáférhetősége, tényleges kutathatósága lenne a valódi közérdek – derül ki a közleményből.