Folytatódik a Beneš-csörte: nyílt leveleket fogalmazott meg az alapvető jogok biztosa

Nem csitulnak az indulatok a szlovák Büntető Törvénykönyv decemberi módosításával kapcsolatban: az alapvető jogok biztosa ugyanis nyílt levélben kereste meg Christophe Kampot az EBESZ nemzetiségi kisebbségekkel foglalkozó főbiztosát, Maria Telaliant, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala igazgatóját, Roberta Metsolát az Európai Parlament elnökét és Róbert Dobrovodskýt Szlovák Köztársaság Emberi Jogi Biztosát.

Juhász Imre ombudsman a nyílt levelekben konkrét intézkedésekre szólított fel, amelyek az inkriminált büntető törvénykönyvi tényállás hatályon kívül helyezését célozzák – olvasható alapvető jogok biztosának közleményében.

Az ombudsman többek között úgy fogamazott, hogy a nemzeti emberi jogi intézményként az alapvető jogok biztosának kötelessége felszólalni a magyar állampolgárok alapvető jogait sértő jogalkotás ellen, illetve a nemzetközi egyezményekben, valamint az Európai Unió, kötelező érvényű dokumentumaiban biztosított jogaik védelme érdekében.

„A szlovák büntető törvénykönyv nemzetközi egyezménybe, illetve az Európai Unió egyes szerződéseibe ütköző, »a második világháború utáni békés rendezés tagadása« elnevezésű tényállásával összefüggő intézkedés érdekében, megelőzendő a tényállásban hivatkozott jogi dokumentumok nyilvános tagadására vagy megkérdőjelezésére alapozott büntetőjogi szankcionálást, amely magyar állampolgárokkal szemben is felmerülhet” – hívta fel a figyelmet.

Juhász szerint szükséges pontosítani, hogy az inkriminált büntetőtörvény-módosítás azt a Csehszlovák Köztársaság vagy a Szlovák Nemzeti Tanács képviseleti szerveinek jogszabályai alapján létrejött „békés rendezést” védi, amelynek szerves része az a 13 úgynevezett Beneš-dekrétum is, amely lényegében életfeltételeitől fosztott meg több, mint 4 millió magyar és német nemzetiségű embert. E dekrétumokat, illetve az azokat később megerősítő jogszabályokat formálisan nem helyezték hatályon kívül – emlékeztetett.

„Ezen jogi dokumentumok megítéléséről folyó vita büntetőjogi eszközökkel való korlátozása azért is aggályokat vet fel, mert 

amelyekben érvényesnek tekintik és felhasználják az ezen jogi dokumentumok felhívásával a második világháború lezárását követően meghozott, ám hivatalos szlovák álláspont szerint adminisztratív okokból évtizedekig végre nem hajtott, magyar és német nemzetiségű magánszemélyek, földtulajdonának elkobzásáról szóló határozatokat”. 

Ebből is következően az inkriminált büntetőtörvénykönyvi tényállás szabadságvesztés kilátásba helyezésével védendővé nyilvánított jogi tárgya olyan jogi dokumentumok összessége, amelyek a nemzetiséghez tartozók kollektív büntetésére épültek, az állam jogfosztó intézkedéseinek megalapozását szolgálták – szögezte le az alapvető jogok biztosa.

Juhász Imre szerint minderre tekintettel ez a bűncselekményi tényállás nem egyeztethető össze 

• az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény 10. cikkével, amely értelmében mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, és amely jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. 
• Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Helsinkiben aláírt Záróokmányának rendelkezésével, amely a résztvevő Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlő elvként fogalmazta meg az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásását, és ezen belül a nemzetiségek jogegyenlőségét.
• A helsinki folyamat résztvevőjeként Csehszlovákia által is aláírt, Párizsi Charta egy új Európáért című dokumentumban foglaltakkal, amely rögzíti, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdések csak demokratikus politikai keretek között oldhatók meg kielégítően, illetve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait az egyetemes emberi jogok részeként teljes mértékben tiszteletben kell tartani.
• Szlovákia Európai Uniós tagságára figyelemmel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglaltakkal, amely alapján az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait - tiszteletben tartásának értékein alapul. 
• Valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkével, amely értelmében mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, mely jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna, országhatárokra való tekintet nélkül

– sorolta.

„Mindezek alapján a megkeresés szerint fennáll tehát annak a veszélye, hogy – abban az esetben is, ha nem válna általános gyakorlattá a II. világháborút követő »békés rendezés« keretében megalkotott jogi dokumentumokkal szembeni kritikai vélemények szabadságvesztéssel való büntetése – a Büntető Törvénykönyv vonatkozó tényállásának dermesztő hatása (chilling effect) következtében mindazok, akik a szlovák állam által elkövetett egykori jogkorlátozások miatt, illetve az arra hivatkozó közelmúltbeli ingatlan elkobzásokkal szemben hazai vagy nemzetközi jogorvoslatot kívánnának igénybe venni, a büntetőjogi szankció esetleges alkalmazásától tartva elállhatnak a jogérvényesítés rendelkezésükre álló törvényes eszközeitől” – mutatott rá az ombudsman.

Juhász Imre a közleményében végül arra is felhívta a figyelmet, hogy az inkriminált szlovák büntető törvénykönyvi tényállás elsősorban a szlovák állampolgárságú felvidéki magyarságot sújtja, 

„Az alapproblémát, a szlovákiai magyarság II. világháború után elszenvedett jogsérelmeit megnyugtató módon csak a magyarság II. világháborúért való kollektív felelősségét kimondó 13 ún. Beneš-dekrétum hatályon kívül helyezése oldaná meg, ennek indítványozására azonban – ellentétben a most hatályba lépett büntető rendelkezéssel –  nincs hatásköröm” – zárult a kommüniké.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay