A tervező építőmérnök szerint helyesen üzemeltették tervezői szempontból az iszapömléskor átszakadt X-es tározót. A vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőper pénteki tárgyalásán, a Veszprémi Törvényszéken a tanúként meghallgatott Cs. Illés az ügyész kérdésére válaszolva azt mondta, hogy tervezőként nem érez felelősséget a katasztrófa bekövetkezéséért.
A tározó tervezője hozzátette: a vízmennyiség növekedése nem befolyásolta a gátak állékonyságát. Azt mondta, a kiviteli terveken a Mélyépítési Termelő Vállalat, majd a Mélyépterv Kultúrmérnöki Kft. több munkatársa dolgozott, az egyes tervezők felelőssége nem határolható el. Az építőmérnököt – aki felelős szaktervezőként jegyezte a terveket – a tanácsvezető bíró és az ügyész mellett a védők is hosszan faggatták a több ütemben felépült, majd 1995-ben 11,5 méterrel megmagasított, több mint kétszázezer négyzetméter alapterületű vörösiszap-kazetta tervezési munkálatairól és műszaki paramétereiről.
A tanú elmondta: a X-es kazettát erőművisalak-hiány miatt a Balti-tenger szintje feletti 205 méteres magasságúra építették, ez az eredetileg tervezett 216,5 méteres magasságot – ami a talaj egyenetlenségei miatt 20-23 méteres tényleges magasságnak számít – 1997-ben érte el. A gátat a magasítás előtt nem vizsgálták, a karbantartásra nem volt előírás – mondta, hozzátéve, hogy bár nem vizsgálták, annak fala tömörülhetett. Elmondta, hogy a lerakó körülhatárolására megépített vízzáró résfal akkoriban Magyarországon nem volt elterjedt, ez volt az első ilyen technológia. Tudták, hogy az a szennyező anyagok tározótérből való kijutásának megakadályozása mellett a talajvizet felduzzasztja, ezért vízelvezető árokrendszert építettek ki. Úgy vélték, a talajvíz nem befolyásolja a gát állékonyságát. Többször elmondta, hogy tervezőként nem észlelte a tervtől való eltérést, azt építették meg, amit megtervezett.
Fejes Péter ügyész rámutatott: a tervezett és a megépült létesítmény között az úgynevezett nyelők elhelyezésében eltérés van. Ezt a tározóban összegyűlt víz visszaszállítására szolgáló csővezetéket eredetileg középre tervezték, később mégis a kazetta oldalához építették. Ez a tanú szerint nem befolyásolja a kazetta stabilitását, de megjegyezte, hogy azokat nem ő tervezte. Az ügyész által ismertetett tervezői utasításban az szerepelt: ha eltérnek a középnyelős kialakítástól, az vis maior eset, vagyis megengedhetetlen. Erre Cs. Illés azt válaszolta, hogy a nyelők elhelyezése nem volt tényező. A tervezői hiányosságra irányuló ügyészi kérdésre a bíró figyelmeztetését követően végül nem válaszolt. Szerinte az sem befolyásolta a kazetta stabilitását, hogy a tározó északi és nyugati fala eltérő műszaki paraméterekkel rendelkezett, nem egyezett a gátfalak vastagsága. A per szombaton újabb szakértők meghallgatásával folytatódik.
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – az ügyben indult büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. A Veszprémi Törvényszéken szeptember 24-én kezdődött a többi között közveszélyokozás miatt a timföldgyár vezetői, egyes alkalmazottjai ellen indított büntetőper.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Roger Köppel, a Weltwoche főszerkesztője szerint felmerül a kérdés, hogy mit kerestek gyerekek hajnalban, szilveszter éjszakán egy ilyen szórakozóhelyen.
A létesítmény igazgatója szerint már egy, a közelben becsapódó lövedék is végzetes lehet.
Felhúzták az elnököt. Nem kicsit, nagyon.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy lakatlan területre zuhant.
Tizenöt éve öntötte el a vörösiszap a Devecseri kistérséget, tíz ember életét követelve és több mint háromszázötven otthont megsemmisítve. Hogy néz ki ma a környék, amely egykor sűrű zagyban állt, és miként emlékeznek vissza a védekezésben részt vevők azokra a napokra? A máltaiak régióvezetője vezetett körbe minket a helyszínen.
Hiába kért személyesen is bocsánatot a médiacég elnöke az amerikai elnöktől.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
