A 2006-ban hozott lobbitörvény működésképtelen volt, ezért törölte el 2011-ben az Országgyűlés. A 2010-ben létrejött szabályozás helyettesíti ezt, a lobbizást szövetségek, elsősorban kamarák végezhetik sikerrel – hangsúlyozta Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára kedden Budapesten, a Transparency International (TI) rendezvényén. Alexa Noémi, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója ezzel szemben a TI tanulmányát összegezve azt a véleményt fogalmazta meg, hogy hiányos a lobbiszabályozás Magyarországon, a jogalkotási folyamat átláthatatlan, és hiányoznak a megfelelő konzultációs mechanizmusok. A 2006-os lobbitörvény nem fog visszatérni, ezt a tevékenységet a stratégiai partnerségről szóló 2010-es törvény rendezte, amely azt is rögzíti, hogy a stratégiai partnerséget aláíró szervezeteknek vállalt kötelezettsége az adott ágazat véleményét továbbítani a kormányzat felé – reagált Rétvári Bence a TI ügyvezető igazgatójának beszámolójára.
„Győzzenek meg arról, hogyan lehet olyan változtatásokat belevinni a korábbi szabályozásba, ami azt működőképessé teszi” – fűzte hozzá a KIM államtitkára. Megjegyezte, mivel ilyen javaslatok eddig nem érkeztek, ezért lehet megoldás a már említett 2010-es törvényi szabályozás, amely képes az ágazati érdekeket a kamarákon, egyesületeken, esetleg tudományos szervezetek keresztül becsatornázni. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke is úgy érvelt, hogy az angolszász típusú lobbitevékenység nem működőképes a magyar gazdasági, társadalmi viszonyok között. Ugyanakkor szorgalmazta a mainál sokkal hatékonyabb társadalmi párbeszédet, amit igencsak nehézzé tesz véleménye szerint, hogy „viharos sebességgel fogadják el a törvényeket, így a társadalmi párbeszéd elmarad”.